Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában
400 349. szám. IV. Fejezet. Vegyes rendelkezések. 24. §. (i) Városok, valamint a városrendezés szabályai alá vont kis- és nagyközségek az ennek a törvénynek végrehajtásával felmerülő kiadások fedezése céljából külön közszolgáltatásokat szedhetnek. (2) A városrendezési terv alá eső telek tulajdonosát telkének értéke vagy értékemelkedése arányában- a rendezés költségéhez hozzájárulásra lehet kötelezni. (3) Telek tulajdonosa az út burkolásának, valamint a város, illetőleg a kisvagy nagyközség közműhálózata építésének, bővítésének és szükséghez képest a fenntartásának költségéhez hozz áj árulásra kötelezhető. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett hozzájárulás a telek terhe. (5) Az építésügyi hatóság által az érdekelt fél terhére e törvény alapján megállapított eljárási és más költséget vagy kártérítést közadók módjára kell behajtani. (e) A telekfelosztásra, valamint az építésre és az épület használatbavételére jogosító engedély kiadásáért e törvény alapján szedhető díj a várost (kisés nagyközséget) illeti. (7) A városnak, valamint a városrendezés szabályai alá eső kis- és nagyközségnek az e törvény rendelkezésein alapuló bevételeit, továbbá a városrendezési terv alá eső közterület bérbeadásából származó bevételeit csak e törvény végrehajtásához szabad felhasználni. 25. §. (1) Építésügyi hatóságok: 1. elsőfokon: a) Budapesten a polgármester, illetőleg a hozzáutalt ügyekben a kerületi elől járó ; b) a többi törvényhatósági jogú és a megyei városokban a polgármester ; c) kis- és nagyközségekben a főszolgabíró ; 2. másodfokon: a) Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa; b) a többi törvényhatósági jogú városokban a közigazgatási bizottság építésügyi albizottsága; c) megyei városokban, valamint a kis- és nagyközségekben az alispán. (2) Az 1930: XVIII. t.-c. 104. §-a (1) bekezdésének második mondata és a (2) bekezdésének az építési ügyekre vonatkozó rendelkezése hatályát veszti. (3) A közigazgatási bizottság építésügyi albizottság a az elnökön kívül négy tagból áll. Tagjai: a tiszti főügyész, az államépítészeti hivatal főnöke és a közigazgatási bizottság kebeléből választott két tag. {4) Az (1) bekezdés 2. pontjában felsorolt másodfokú hatóságok határozata ellen a belügyminiszterhez lehet felülvizsgálati kérelemmel élni. (0) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által megállapított városrendezési tervet és építésügyi szabályzatot jogorvoslat szempontjából a közigazgatás körében hozott határozatnak kell tekinteni. (6) Budapest székesfőváros építésügyi szabályzatához, továbbá az e törvénnyel szabályozott ügyekben alkotott szabályrendeletekhez a belügyminiszternek az iparügyi miniszterrel egyetértően megadott jóváhagyása szükséges. Megyei város szabályrendeletét a törvényhatósági kisgyűlés véleményével kell jóváhagyásra felterjeszteni. 26. §. (1) A belügyminiszter és az iparügyi miniszter hites mérnöki intézményt rendszeresíthet. A hites mérnök feladata : a hatóság hatáskörébe tartozó ügyek műszaki vonatkozásaiban szakvéleményt adni vagy hiteles ténymegállapítást tenni. (2) A hites mérnök működési jogosítványát — pályázat útján — az iparügyi miniszter és a belügyminiszter együtt adja. A pályázati felhívásban és a működési jogosítványban fel kell tüntetni, hogy a hites mérnök működése milyen természetű ügyekre, illetőleg azok milyen vonatkozásaira és mely területre terjed ki.
