Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

398 349. szám. tását vagy lebontását rendeli el s a kötelezett fél e rendelkezésnek nem tesz eleget, a munkát a hatóság végezteti el. Az ilyen munka költsége, hacsak e törvény másként nem rendelkezik, a felet terheli. (5) Minden épület tulajdonosa, illetőleg birtokosa tűrni köteles, hogy a hatóság az építés munkáját vagy az épület állapotát ellenőrizze. A hatósági ellenőrzés megokolt módjának alkalmazásából vagy a hatósági ellenőrzés elmulasztásából eredő kár vagy költség megtérítése a hatósági közeget alkalmazó közülettől nem követelhető. (e) Az építés tervezője és vállalkozója, az építésnél alkalmazott szakértő, valamint az építést végző iparos felelős az építési szabály megtartásáért, ha a szabály alkalmazása vállalt feladata körébe esik. Ez a felelősség a hatósággal szemben az épület használatba vételére adott hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított három évig áll fenn. 21. §. (1) Építési engedélyt csak annak lehet adni, aki igazolja, hogy tulajdonjogánál fogva vagy más jogcímen a telken építeni jogosult. Az építési engedély kiadását meg kell tagadni, ha nyilvánvaló, hogy a szándékolt építés másnak a jogát sérti. Az építésügyi hatóság a magánjog sérelme címén emelt kifogás következtében megtagadhatja az építési engedély kiadását, ha a kifogás alapossága nem kétségtelen ugyan, de az építés a kifogást tevő félnek helyrehozhatatlan kárt okozhatna. (2) Az építésre kért engedély kiadását meg kell tagadni, ha előre meg lehet állapítani, hogy az épület vagy berendezés létesítése, illetőleg fenntartása tilos áthatást idéz elő a másik telekre. Tilos különösen víz, gőz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtatás vagy más effélék útján a szomszéd telekre olyan áthatást gyakorolni, amely a helyi viszonyok és az illető terület rendeltetése szerint közönségesnek tartott mértéket meghaladja és a teleknek azon a helyen szokásos használását számbavelietően korlátozza. (3) A hatóság az építésre adott engedély feltételeit kilátást védő szolgalom vagy más hasonló természetű jogosítvány hiányában is lehetőség szerint akként állapítsa meg, hogy az épület a másik telektől a kilátást, a napsütést és a szabad levegőt túlságos mértékben el ne vonja. (4) A telket nem szabad úgy mélyíteni, hogy a szomszéd telke vagy épülete ennek következtében a szükséges földtámasztékot elveszítse, hacsak a mélyítést végző másféle megtámasztásról kellően nem gondoskodik. (0) Ha az a veszély fenyeget, hogy valamely épület összedűl vagy részei elválnak és hogy az épület vagy részei a szomszéd telekre esnek és azt megrongálják, ennek a teleknek tulajdonosa a veszély elhárítására szükséges intézkedések megtételét követelheti attól, aki a bekövetkező kárért felele s lenre. (ß) Ha építeni vagy meglevő épületet tatarozni, átalakítani vagy lebontani csak úgy lehet, hogy a szomszédos te. lekre vagy a telek fölé állványokat helyeznek, az építőanyagot ezen a telken átviszik vagy a telken lerakják vagy, hogy az építőmunka céljából a telken átjárnak, a szomszéd kártérítés ellenében mindezeket tűrni köteles, de csak úgy, ha a kártérítésre nézve kívánságára előzetesen biztosítékot kap. 22. §. (1) A belügyminiszter és az iparügyi miniszter az egészség és biztonság, valamint a városrendezés érdekeinek, gazdasági vagy más közérdeknek, végül a szomszédok érdekeinek megóvása céljából az építés feltételeit, az építési munka és az épület tekintetében támasztható követelményeket és azok érvényesítésének módozatait együtt kiadandó rendelettel megállapíthatják ; különösen meghatározhatják: a) hogy e törvény rendelkezései . szempontjából milyen munkát kell