Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

349. szám. 397 (3) E törvénynek az (1) és (2) bekezdés szerint kis- vagy nagyközségre kiterjesztett rendelkezéseit a községben úgy kell alkalmazni, mint a megyei városban. A telekfelosztási engedélyre vonatkozó szabályok szempontjából, amennyiben a község beépítésre kijelölt területe meghatározva nincsen, ehelyett a község belterületét kell érteni. Az építésügyi hatóságnak telekfelosztás, telekhatárrendezés vagy telekátalakítás ügyében hozott határozata ellen a község jogorvoslattal élhet. A telekkönyvi felosztást elrendelő végzést községben az elöljáróságnak kell kézbesíteni. ül. Fejezet. Építésügy. 19. §. (1) Építéshez, valamint épület használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (2) A hatóság csak. olyan építésre adhat engedélyt, amely az építésrendészet szabályainak, városrendezési terv alá eső területen pedig a városrendezési tervnek is megfelel. (3) Beépítésre ki nem jelölt területen csak középület és olyan épület építhető, amely az illető terület rendeltetésének megfelel. (4) Az építésre adott engedélyben az építést közérdekből meghatározott feltételekhez lehet kötni, sőt későbbi átalakítás kötelezettségét is meg lehet állapítani, ha az építkezés előrelátható városrendezés által érintett telken történik. {5) Ha az építés a városrendezésnek vagy a városrendezés megváltoztatásának még jóvá nem hagyott tervével ellenkezik, avagy a tervezett rendezés végrehajtását később megdrágítaná, illetőleg másként megnehezítené, az építésre kért engedélyt meg kell tagadni vagy az engedélyben későbbi átalakítás kötelezettségét kell megállapítani. (6) Ha valamely épület már az építésekor hatályban volt szabályoknak és az építésére adott hatósági engedélynek sem felelt meg, a hatóság az épületnek közérdekből indokolt átalakítását rendelheti el. Ha az épületet nem lehet megfelelően átalakítani, a hatóság a közérdek súlyosabb veszélyeztetése esetén az épület lebontását rendelheti el. A jelen bekezdés második mondatában foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépésekor meglévő épület tekintetében az épület létesítésétől számított öt év alatt lehet alkalmazni. (7) Ha valamely épület állapota a városképet rontj a, a hatóság az épület tatarozását rendelheti el. Ha valamely épület állapota az egészséget vagy a biztonságot veszélyezteti, a hatóság a szükséghez képest az épület tatarozását, átalakítását vagy lebontását rendelheti el. (8) A (4)—(7) bekezdések rendelkezései alapján elrendelt tatarozásért, átalakításért és lebontásért költség vagy kár megtérítése nem jár. 20. §. (1) Építésnél az útnak (gyalogjárónak) a városrendezési terv szerint megállapított szintjéhez kell alkalmazkodni. Ha az út tényleges szintje nem felel meg a városrendezési terv szerint megállapított szintnek, az építésügyi hatóság a tényleges szinthez alkalmazkodó építést megsngedheti, de az ilyen épület tulajdonosa az út megfelelő szintre helyezésekor köteles az épületen emiatt szükséges átalakítást a méltányosan megszabott idő alatt saját költségén elvégezni. (2) Ha az út (gyalogjáró) korábban megállapított szintjét megváltoztatják, a hatóság az épületnek emiatt szükséges átalakítását elrendelheti. Az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az épület tulajdonosa a várostól, illetőleg a községtől költségének megtérítését követelheti. (3) E törvény alapján épület tatarozására, átalakítására vagy lebontására azt kell kötelezni, ak it a magánjog" szerint a rendelkezési jog az említett vonatkozásban megillet. (4) Ha a hatóság e törvény alapján valamely épület tatarozását, átalakí-