Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

396 349. szám. tás jár. Ha a kisajátítás céljához akkora telekrészre van szükség, hogy annak kisajátítása esetén a telek többi része az említett mértékben beépítésre alkalmatlanná válnék, a tulajdonos kérelmére az egész telket ki kell sajátítani. (s) Olyan értékemelkedésért, amely a kisajátítást szenvedőnek jogellenes cselekményéből vagy a kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzése után a telken létesített változásból származik, kártalanítás nem jár. (9) Az előző bekezdések rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a telket kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül vették igénybe. (10) A városrendezés terve szerint feleslegessé vált és ennek következtében valamely telekhez csatolt közterületért a telektulajdonos a várost kártalanítani köteles. Ez a rendelkezés az 1870: X. t.-c. 8. §-ának rendelkezését nem érinti. A kártalanítás mértékét a beépítésre alkalmas szomszéd telkek forgalmi értéke szerint kell megállapítani. 16. §. (1) E törvény alapján a kisajátítási eljárást az a miniszter rendeli el, aki a kisajátítási jogot engedélyezte. Ha a kisajátításhoz a kisajátítási jog engedélyezése nem szükséges, az eljárást a városrendezési tervnek megfelelő kisajátítási terv alapján a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága rendeli el. Ebben az esetben a várost illető kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzését a városrendezési terv alapján lehet kérni. (2) A légvédelem és általában a honvédelem célját szolgáló berendezés létesítéséhez, bővítéséhez vagy az ilyen berendezés körül védőterület céljára szükséges telek a kisajátítási jogot engedélyező határozat alapján birtokba vehető. (3) Abban a kérdésben, hogy a kisajátítást szenvedőnek vagy más telekkönyvi érdekeltnek a kártalanítási eljárásban használt jogorvoslata miatt felmerülő költséget melyik fél viseli, a polgári peres eljárásnak a perköltség viselésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 17. §. (1) Ha gyógy- vagy üdülőhely céljára elrendelt telekátalakítás avagy kisaj átítás esetén valamely telek tulaj donosa ugyanannak a gyógy- vagy üdülőhelynek, illetőleg ugyanannak a községnek területén megfelelő értékű és hasonló rendeltetésű telket kap, azt köteles kielégítésül elfogadni. (2) A telekfelosztásnak, a telekhatárrendezésnek és a telekátalakításnak a közigazgatás körébe tartozó részletes szabályait a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően, az említett ügyekben a bírói eljárás esetleg szükséges szabályait pedig az igazságügyminiszter, rendelettel állapítja meg. (3) Törvényhatóság, valamint megyei város a telekfelosztásnak azokat a szabályait, amelyek a miniszter rendeletén felül a helyi viszonyok szerint szükségesek, szabályrendelettel állapítja meg. Kis- és nagyközségben a vármegye szabályrendeletét kell alkalmazni. 18. §. (1) Ennek a törvénynek a telekfelosztást és a telekhatárrendezést szabályozó rendelkezéseit, továbbá a kisajátítást szabályozó olyan rendelkezéseit, amelyek nem csupán a városrendezés terve alá eső telekre, illetőleg épületre vonatkoznak, kis- és nagyközségben is alkalmazni kell. (2) A belügyminiszter e törvénynek a városrendezésre és a telekátalakításra vonatkozó rendelkezéseit kis- és nagyközségre vagy a község területén levő gyógy- és üdülőhelyre, illetőleg a községnek más részére kiterjesztheti, ha ezt a község képviselőtestülete kéri vagy kérelem nélkül is, ha általános közérdekből szükséges. Ebben az esetben a belügyminiszter a községet a községfejlesztés tervének megállapítása, a felmérés elvégzése, a részletes rendezés tervének megállapítása, valamint a teleknyilvántartás vezetése alól a szükséges mértékben felmentheti, illetőleg a szükség szerint könnyítéseket adhat.