Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

349. szám. 395 nélkül meg kell szüntetni. Ugyancsak kártalanítás nélkül meg kell szüntetni az ilyen telepet más városban is, ha a telep nem azon a területen fekszik, amelyet a városrendezési terv ilyen célra kijelöl; a megszüntetés határ­ideje ugyancsak öt év s ez a határidő a városrendezési terv jóváhagyásától számít. A jelen bekezdésben megálla­pított öt évi határidőt az ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalatot illetően az iparügyi miniszter a belügyminisz­terrel és földmivelésügyi miniszterrel egyetértően kivételesen indokolt esetben legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja. 14. §. (i) Az építésügyi hatóságnak a telek beépítésére vagy bekerítésére adott engedélye alapján a teleknek a városrendezési terv szerint út céljára szükséges részét kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül közterület­ként le lehet jegyezni, a városrendezés terve szerint feleslegessé vált közterü­letet pedig a telekhez hozzá lehet jegyezni. (2) Olyan úton, amelyen zártsorú építkezés kötelező, az előkertet kisajá­títás jogcímén, kisajátítási eljárás nél­kül az út területéhez lehet csatolni, ha ezt az út forgalma szükségessé teszi. Az előkert igénybevételét Buda­pesten a Fővárosi Közmunkák Taná­csa, más törvényhatósági jogú város­ban a törvényhatósági bizottság, me­gyei városban a képviselőtestület ren­deli el. Az előkert bontását és az emiatt szükséges átalakítást a város köteles elvégeztetni. A felesleges bon­tási anyag a telektulajdonosé marad. (3) Az előző bekezdések értelmében a le- vagy hozzájegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül kér­heti. (4) Közhasználatú távfűtőberende­zés elhelyezésének biztosítására meg­felelően kell alkalmazni az 1931 : XVI. t.-c. 23. §-ának rendelkezéseit. 15. §. (1) A városrendezési terv alap­ján út létesítése vagy szabályozása céljára kisajátított területért nem jár kártalanítás, ha a kisajátított terület a telek eredeti területének egyharma­dát nem haladja meg. Ha a kisajátított terület ezt az egyharmad mértéket meghaladja, a többletért kártalanítás jár. A kártalanítást a telek kisajátítás előtti értékének megfelelően kell meg­állapít ani. (2) Az előző bekezdésben említett harmadrész kiszámításában azt a terü­letet is figyelembe kell venni, amelyet a telekből az annak határán levő út céljára harminc évnél nem régebben kártalanítás nélkül igénybevettek. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást akkor, ha az út céljára szükséges terü­letet korábban telekfelosztással kap­csolatban vették igénybe. (3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt célra valamely telekből szélesebb részt kell igénybe venni, mint a szemben levő telekből, a város köteles a külön­bözet felét az (1) bekezdés rendelkezé­sére tekintet nélkül kártalanításként megfizetni. Ezt az összeget az (1) be­kezdés korlátai között a szemben levő telek tulajdonosa köteles a városnak megtéríteni. (4) Ha az (1) bekezdésben említett utat a kisajátítási terv jogerős meg­állapításától, illetőleg a telekrész igény­bevételétől számított három év alatt nem építik meg, a telektulajdonosnak az igénybevett egész területért kár­talanítás jár. (5) Az (1) bekezdésben említett cél­ból kisajátított telken vagy telekré­szen levő épület vagy más alkotórész értékét akkor is meg kell a tulajdonos­nak téríteni, ha a kisajátított terület a telek eredeti területének egyharma­dát nem haladja meg. (6) A 14. §. (2) bekezdése alapján úttesthez csatolt előkertért kártalanítás nem jár. (7) Ha e törvény alapján valamely telek egész területét kisajátították vagy a telek megmaradt része a szabályszerű és azon a helyen szokásos beépítésre alkalmatlanná vált, tulajdonosának az egész kisajátított területért kártalaní­50*

Next

/
Thumbnails
Contents