Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában
349. szám. 395 nélkül meg kell szüntetni. Ugyancsak kártalanítás nélkül meg kell szüntetni az ilyen telepet más városban is, ha a telep nem azon a területen fekszik, amelyet a városrendezési terv ilyen célra kijelöl; a megszüntetés határideje ugyancsak öt év s ez a határidő a városrendezési terv jóváhagyásától számít. A jelen bekezdésben megállapított öt évi határidőt az ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalatot illetően az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel és földmivelésügyi miniszterrel egyetértően kivételesen indokolt esetben legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja. 14. §. (i) Az építésügyi hatóságnak a telek beépítésére vagy bekerítésére adott engedélye alapján a teleknek a városrendezési terv szerint út céljára szükséges részét kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül közterületként le lehet jegyezni, a városrendezés terve szerint feleslegessé vált közterületet pedig a telekhez hozzá lehet jegyezni. (2) Olyan úton, amelyen zártsorú építkezés kötelező, az előkertet kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül az út területéhez lehet csatolni, ha ezt az út forgalma szükségessé teszi. Az előkert igénybevételét Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, más törvényhatósági jogú városban a törvényhatósági bizottság, megyei városban a képviselőtestület rendeli el. Az előkert bontását és az emiatt szükséges átalakítást a város köteles elvégeztetni. A felesleges bontási anyag a telektulajdonosé marad. (3) Az előző bekezdések értelmében a le- vagy hozzájegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül kérheti. (4) Közhasználatú távfűtőberendezés elhelyezésének biztosítására megfelelően kell alkalmazni az 1931 : XVI. t.-c. 23. §-ának rendelkezéseit. 15. §. (1) A városrendezési terv alapján út létesítése vagy szabályozása céljára kisajátított területért nem jár kártalanítás, ha a kisajátított terület a telek eredeti területének egyharmadát nem haladja meg. Ha a kisajátított terület ezt az egyharmad mértéket meghaladja, a többletért kártalanítás jár. A kártalanítást a telek kisajátítás előtti értékének megfelelően kell megállapít ani. (2) Az előző bekezdésben említett harmadrész kiszámításában azt a területet is figyelembe kell venni, amelyet a telekből az annak határán levő út céljára harminc évnél nem régebben kártalanítás nélkül igénybevettek. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást akkor, ha az út céljára szükséges területet korábban telekfelosztással kapcsolatban vették igénybe. (3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt célra valamely telekből szélesebb részt kell igénybe venni, mint a szemben levő telekből, a város köteles a különbözet felét az (1) bekezdés rendelkezésére tekintet nélkül kártalanításként megfizetni. Ezt az összeget az (1) bekezdés korlátai között a szemben levő telek tulajdonosa köteles a városnak megtéríteni. (4) Ha az (1) bekezdésben említett utat a kisajátítási terv jogerős megállapításától, illetőleg a telekrész igénybevételétől számított három év alatt nem építik meg, a telektulajdonosnak az igénybevett egész területért kártalanítás jár. (5) Az (1) bekezdésben említett célból kisajátított telken vagy telekrészen levő épület vagy más alkotórész értékét akkor is meg kell a tulajdonosnak téríteni, ha a kisajátított terület a telek eredeti területének egyharmadát nem haladja meg. (6) A 14. §. (2) bekezdése alapján úttesthez csatolt előkertért kártalanítás nem jár. (7) Ha e törvény alapján valamely telek egész területét kisajátították vagy a telek megmaradt része a szabályszerű és azon a helyen szokásos beépítésre alkalmatlanná vált, tulajdonosának az egész kisajátított területért kártalaní50*
