Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

394 349. szám. tást méltányosan megszabott idő alatt nem végzi el. Utóbbi esetben a város kisajátítás helyett maga is elvégezheti az átalakítást. A váios a tulajdonostól az átalakítás költségének megtérítését annyiban követelheti, amennyiben az épület értéke emelkedett; a tulajdonos követelheti annak a kárának megtérítését, amely az épület használatának az átalakítás végzése alatti korlátozásából ered. Az átalakítás következtében emelkedett bérjövedelem elsősorban a város követelésének kielégítésére szolgál. A kölcsönös megtérítési követelések érvényesítése bírói útra tartozik. (5) Az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése beépítésre kijelölt területen beépítetlenül hagyott telekre is vonatkozik. Az ilyen telek csak akkor sajátítható ki, ha a város részletes rendezésének tervét a telek közvetlen környékén már végrehajtották s a telek tulajdonosa a beépítésre — a hozzáintézett felszólítás vételétől számított hatvan nap alatt — kötelezettséget nem vállal vagy a vállalt kötelezettségnek három év alatt nem tesz eleget. (e) Védőterület létesítésének és fenntartásának szükségét, a védőterület nagyságát és használásának módját az (1) bekezdés e) és f) pontjai alatt említett célból az iparügyi miniszter, a h) pont alatt említett célból pedig a honvédelmi miniszter állapítja meg. Amíg a védőterületet ki nem sajátítják, a védett telep, műemlék, illetőleg más berendezés tulajdonosa köteles az ingatlan használatának korlátozásából eredő kárt az érdekeltek részére megtéríteni. 13. §. (1) E törvény alapján valamely épület helyett, annak része is kisajátítható, ha a ki nem sajátított épületrész a rendeltetésének megfelelően gazdaságosan használható marad. Ilyen esetben kártalanításként az egész épület értékének és a ki nem sajátított épületrész értékének különbözetét, továbbá a gazdaságos használat biztosításához esetleg szükséges átalakítás költségét és a használatnak az átalakítás végzése alatti korlátozásából eredő kárt kell megfizetni. Épületrész kisajátításához akkor is a kisajátítási jog engedélyezését kell kérni, ha a kisajátítás a városrendezési terv szerint út létesítése vagy szabályozása érdekében szükséges. Egyébként e törvénynek a kisajátításról szóló rendelkezéseit épületrész kisajátítása esetén is alkalmazni kell. (2) Az építésügyi hatóság csupán díszítésre szolgáló torony vagy más ilyen épületrész lebontását a városkép előnyösebb alakítása céljából kisajátítási eljárás nélkül is elrendelheti. A lebontásért kártérítés nem jár. A lebontásnak, valamint az épületen emiatt szükséges átalakításnak költsége a várost terheli. A lebontásból nyert anyag az említett átalakításhoz felhasználható ; fel nem használt része az épülettulajdonosé marad. Ha a tornyot vagy más ilyen épületrészt hirdetésre használták, az épülettulajdonos és a hirdető között fennállott jogviszony a lebontás folytán kártalanítási igény nélkül megszűnik, a tulajdonos azonban köteles a lebontás utáni időre kapott bért vagy más ellenszolgáltatást visszatéríteni. (3) Ha valamely ipari vagy hasonló telep nagy kiterjedésénél, zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes üzeménél fogva vagy egyéb okból a később jóváhagyott városrendezési terv végrehajtását lényegesen akadályozza, az iparügyi miniszter a város részére a telep tekintetében, továbbá a város vagy a teleptulajdonos részére a telep áthelyezéséhez szükséges telek és épület tekintetében kisajátítási jogot engedélyezhet. Ha az ilyen telepet az elhelyezésére vonatkozó szabályok ellenére és hatósági engedély nélkül létesítették, az iparügyi miniszter a telep kártalanítás nélküli megszüntetését vagy áthelyezését rendelheti el. (4) Sertéshízlaló telepet vagy ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalat sertésszállását Budapest székesfőváros területén a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt kártalanítás