Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

349. szám. 393 nélkül a jelen §. rendelkezése alá eső telekadósságot kell a telekkönyvbe bejegyezni s a telekkönyvben azt is fel kell tüntetni, hogy ez az összeg milyen arányban van a telek értékével. A telek elárverezése esetén a vételárból a törvényes elsőbbséggel bíró követelések után fennmaradó összegnek az említett arány alapján megállapított részéből elsősorban az e bekezdés szerint bejegyzett telekadósságot kell kielégíteni. Amíg a kártalanítást ki nem fizették, a telekadósságból származó jogok a várost, illetőleg az épület volt tulajdonosát illetik, ha pedig a telek tulajdonosa a telekadósságot kifizeti, a telekadósság reá száll át. (4) A telekadósság bejegyzése nem zárja ki, hogy a város, illetőleg az épület volt tulajdonosa az egyesség vagy a telekkönyvi hatóságnak a 10. §. (3) bekezdése értelmében hozott határozata alapján a 9. §. (5) bekezdése szerint fizetendő Összeg, illetőleg a kártalanítási követelés biztosítására jelzálogjog bejegyzését kérje. A város javára a jelzálogjogot akként kell bejegyezni, hogy a jelzálogjog azoknak a követeléseknek biztosítására szolgál, amelyek a telekátalakítási eljárás alá vont telkek tulajdonosait a 9. §. (5) bekezdése értelmében a város pénztárába befizetendő összegből megilletik. 12. §. (1) A város részére kisajátítható az olyan telek, a) amely a városrendezés terve szerint út létesítéséhez, illetőleg szabályozásához szükséges ; b) amelynek beépítése később jóváhagyott városrendezési tervnek vagy később hatálybalépett építési szabálynak már nem felel meg ; c) amely az a) és b) pontban említett eseten felül a városrendezés tervének végrehajtásához vagy általában a városkép előnyösebb alakításához, avagy a város természetes fejlődését gátló akadály elhárításához szükséges ; d) amely közmű üzemi telepe, illetőleg hálózata vagy közcélú épület Képv. iromány. 1935—1940. VI. kötet. vagy berendezés létesítéséhez, illetőleg bővítéséhez szükséges ; e) amely ipari vagy hasonló telep körül védőterületként szükséges ; f) amely a természetvédelem alá nem eső műemlék körül védőterületként szükséges ; g) amely gyógy- vagy üdülőhely létesítéséhez, illetőleg bővítéséhez szükséges ; h) amely a légvédelem és általában a honvédelem célját szolgáló berendezés létesítéséhez, bővítéséhez vagy az ilyen berendezés körül védőterületként szükséges. (2) A kisajátítási jogot az előző bekezdés b—j) pontjai alapján esetenként az iparügyi miniszter, a g) pont alapján a belügyminiszter, a h) pont alapján a honvédelmi miniszter engedélyezi. Az előző bekezdés a) pontján alapuló kisajátításhoz engedélyre nincsen szükség. (3) Az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alatt említett célból az állam részére vagy a védeni kívánt telep, műemlék, illetőleg más létesítmény tulajdonosa részére is, az (1) bekezdés d) és g) pontja alatt említett létesítmények célja érdekében pedig bármely érdekelt természetes vagy jogi személy részére is kisajátítási jogot lehet engedélyezni. Az (1) bekezdés d) pontja villamosműre nem vonatkozik. (4) Ha az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése alá eső épületnél a kívánt cél átalakítással is elérhető, kisajátítás helyett az építésügyi hatóság az épület átalakítását köteles elrendelni. A tulajdonos a hatóság rendelkezése szerint végrehajtott átalakítástól számított egy év alatt a várostól költségének és a használatnak az átalakítás végzése alatti korlátozásából eredő kárának megtérítését annyiban követelheti, amennyiben ezek az épület értékemelkedését meghaladják. Kisajátításnak csak akkor van helye, ha a kívánt cél átalakítással el nem érhető vagy az átalakításnak elháríthatlan akadálya van avagy, ha a tulajdonos az átalakí50