Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában
390 349. szám. értékének megfelelően kell megállapítani. 6. §. (i) A telekfelosztásra adott engedélyben a felosztás feltételeit részletesen meg kell állapítani. (2) Az engedély kiadását biztosítéktól lehet függővé tenni. A biztosíték az engedélyben megállapított kötelezettségek fedezésére szolgál és csak e kötelezettségek teljesítése arányában adható vissza,, illetőleg szüntethető meg. (3) A felosztás telekkönyvi foganatosítását elrendelő végzést a város polgármesterének is kézbesíteni kell. Ha a végzés a felosztás telekkönyvi foganatosítását e törvény ellenére rendelte el, a polgármester köteles erről a törvényhatóság tiszti ügyészét értesíteni. A tiszti ügyész a végzés ellen közérdekből jogorvoslattal élhet. 7. §. (1) Ha közvetlenül szomszédos telkek közül egy vagy több telket alakja miatt nem lehet a szabályoknak megfelelően beépíteni, telekhatárrendezésnek van helye. (2) Az új közös határt bármelyik érdekelt telektulajdonos kérelmére — közérdekből ilyen kérelem nélkül is — az építésügyi hatóság állapítja meg. (3) Az új közös határt úgy kell megállapítani, hogy az érdekelt telektulajdonosok kívánságának lehetőleg megfeleljen. Az új határ megállapításáig a telkekre építési engedély nem adható. (4) Az, akinek telke a határrendezés folytán a szomszéd telekből gyarapodott, a szomszéd telek tulajdonosát kártalanítani köteles. A kártalanítás összege, valamint a határrendezéssel kapcsolatos egyéb magánjogi igény tárgyában megegyezés hiányában a telekkönyvi hatóság határoz. (5} A telekkönyvi hatóság a határ^ rendezés telekkönyvi foganatosítását az építésügyi hatóságnak az új határt megállapító határozata alapján rendeli eL (Ö) A telekkönyvi érdekeltek a telekhatárrendezést tűrni tartoznak. Az, aki nem tulajdonosként érdekelt, csak a kártalanítás ügyében jogosult nyilatkozatot tenni vagy jogorvoslattal élni. Ha a szomszéd telekhez jelzálogjoggal terhelt telekrészt csatolnak, a kártérítés összegét bírói letétbe kell helyei ni és a jelzálogjog fedezetének csökkenése arányában a jelzálogos hitele; ő kielégítésére kell fordítani. Az ilyen kielégítést nem lehet visszautasítani azért, mert a teljesítés még nem esedékes. (7) A telekhatárrendezés ügyében a közigazgatási eljárás költségét az építésügyi hatóság állapítja meg. Az érdekeltek kérelme nélkül elrendelt eljárás költsége azt terheli, akinek telke a szomszéd telekből gyarapodott; több ilyen érdekelt a költséget telkének gyarapodása arányában viseli. Ha a rendezést érdekelt fél kérte, a hatóság a költség előlegezését rendelheti el s a költség a kérelmezőt terheli. 8. §. {1) Ha a város beépítésre kijelölt részén valamely telekcsoport az egyes telkek fekvése, alakja vagy kis terjedelme miatt a szabályoknak megfelelő beépítésre nem alkalmas, telek átalakításnak van helye. Elkerülhetetlen szükség esetén beépítésre alkalmas telek is eljárás alá vonható. (2) Érdekeltek kérelmére csak akkor lehet telekátalakítási eljárást indítani, ha a kérelmezők telkük száma és nagysága szerint többségben vannak és az átalakítás közérdekkel nem ellenkezik. Közérdekből az érdekeltek kérelme nélkül is eljárás indítható. (3) A telekátalakítási eljárás megindítása tárgyában törvényhatósági jogú városban a törvényhatósági bizottság, megyei városban a képviselőtestület határoz. A határozatban az átalakításra szánt telkeket és közterületeket pontosan meg kell jelölni. Az eljárás megindítását a telekkönyvben fel kell jegyezni. (4) A telekátalakítás tervének megállapítása és az átalakítás alá vont terület értékelése ügyében az építésügyi hatóság határoz. A hatóság az eljárásban szakértőket vehet igénybe. (5) A hatóság a telekátalakítást
