Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában
349. szám. 391 megokolt esetben az eljárás megindításakor kijelölt területnél nagyobb területre terjesztheti ki vagy kisebb területre korlátozhatja. (ß) A telekátalakítási eljárás megindítása után az átalakítás alá vont területen nem szabad olyan változtatást végezni, amely a telek állagát megváltoztatná vagy az átalakítás végrehajtását egyéb okból megnehezítené. Azt, hogy az eljárás megindítása előtt megkezdett építés mennyiben folytatható, a hatóság állapítja meg. (7) A telek tulajdonosa vagy birtokosa tűrni köteles, hogy telkén a telekátalakítás érdekében szükséges felmérést és kitűzést elvégezzék s az ehhez szükséges berendezést ott tartsák. Az okozott kárt az érdekeltek kérelmére indított eljárásban a kérelmezők, az érdekeltek kérelme nélkül indított eljárásban pedig a város megtéríteni köteles. (8) A telekátalakítás tervében az új telkeket és közterületeket a városrendezési terv figyelembevételével kell megállapítani. Az egyes telkek és az összes telkek értékének aránya lehetőleg megfeleljen az átalakítás előtt fennállt aránynak. (9) Az eljárás alá vont területen lévő telkek és közterületek értékét egyfelől az átalakítás előtt volt, másfelől az átalakítással létesített állapot szerint kell meghatározni. Az értékelésnél a telken levő épületet figyelmen kívül kell hagyni, a telek egyéb alkotórészét azonban figyelembe kell venni. (10) Ha az eljárás folyamán kétségtelenné válik, hogy nem állapítható meg olyan telekátalakítás, amely az eljárás céljának és a város érdekeinek is megfelelne, a törvényhatósági bizottság, megyei városban a képviselőtestület az eljárást megszünteti. 9. §. (1) Az egyes telkekből út céljára igénybevett területért a város a kisajátítási kártalanításnak e törvényben megállapított szabályai (15. §.) szerint kártalanítással tartozik, viszont a telkek alakításához felhasznált közterületért a várost kell kártalanítani. (2) A korábbi telektulajdonosok öszszességét az az érték illeti meg, amely a kiosztásra kerülő telkek értékének, valamint a város által fizetendő kártalanításnak együttes összegéből a város részére járó kártalanítás levonása után fennmarad. (3) Minden korábbi telektulajdonosnak igénye van a telektulajdonosok összességét az előbbi bekezdés értelmében megillető értéknek arra a hányadára, amely az eljárás alá vont telkének értéke és az eljárás alá vont öszszes telkek együttes értéke közötti aránynak megfelel. (4) Az új telkeket úgy kell kiosztani, hogy mindenki lehetőleg azt a telket kapja, amely egészen vagy nagyobb részben az övé volt és hogy a korábbi telektulajdonosok közül minél kevesebben maradjanak új telek nélkül. A teleknek az a része, amelyen épület van, csak a korábbi tulajdonos beleegyezésével juttatható másnak. (5) Az, aki a (3) bekezdésben megállapítottnál nagyobb értékű telket kapott, köteles a különbözet összegét a város pénztárába befizetni. Annak, aki a (3) bekezdésben megállapítottnál kisebb értékű telket kapott vagy telket egyáltalában nem kapott, a különbözet összegét a város pénztárából kártalanításként ki kell fizetni. (6) Senkinek sincsen joga arra, hogy a telekátalakítás folytán neki juttatott telket visszautasítsa s helyette pénzbeli kártalanítást követeljen. (7) Ha a telekátalakítás folytán valamely épület új tulajdonosnak jut, ez az épület korábbi tulajdonosát kártalanítani köteles. Ha a telekátalakítás miatt valamely épületet le kell bontani, az épület tulajdonosát érdekeltek kérelmére elrendelt telekátalakítás esetén a kérelmezők, kérelem nélkül elrendelt telekátalakítás esetén pedig a «páros köteles kártalanítani. A kérelmezőket az épületért előreláthatóan fizetendő kártalanítás előlegezésére kell
