Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

349. szám. 389 4. §. (i) Utat, valamint közműhálózatot létesiteni, bővíteni, szabályozni, továbbá építési telket alakítani és építkezni s általában bármely művet vagy berendezést létesíteni csakis a városrendezési tervnek megfelelően lehet. (2) A városrendezési terv a város háztartásának költségvetésével, illetőleg a jóváhagyott fedezettel biztosított mértékben hajtható végre. A belügyminiszter az említett mértékben: a) a városrendezési tervnek vagy a terv meghatározott részének (út- és közműhálózat létesítésének, bővítésének, szabályozásának) meghatározott időre végrehajtását elrendelheti; b) közmű létesítését, bővítését közérdekből olyan helyen is elrendelheti, amely nem esik a városrendezési terv alá. (3) A belügyminiszter az előző bekezdésben megjelölt ügyekben a város és az iparügyi miniszter meghallgatása után határoz. (4) Magánfél a városrendezési terv meghatározott időre végrehajtását nem követelheti. (5) Ahol e törvény útról rendelkezik, a rendelkezést utcára, térre, valamint az úthoz tartozó hídra is alkalmazni kell. II. Fejezet. Telekfelosztás, telekhatárrendezés, telekátalakítás. Kisajátítás. 5. §. (1) A város beépítésre kijelölt területén telek felosztásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A város beépítésre kijelölt területén kívül — ideértve a városias kialakításra ki nem jelölt területet is — telek felosztásához hatósági engedély csak akkor szükséges, ha a felosztás következtében nyolcszáz négyszögölnél kisebb telek keletkezik. Az utóbbi esetben az engedélyt a hatóság megtagadhatja, ha a telekfelosztások következtében a terület rendeltetésének és a város érdekeinek meg nem felelő település keletkezhetik. (2) A város beépítésre kijelölt területén telek felosztására a hatóság csak az 5. és 6. §-ban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően adhat engedélyt, (3) A felosztásra szánt telek tulajdonosa köteles a hatóság rendelkezése szerint a telkére a városi út- és közműhálózatot kivezetni, továbbá telkét utakkal és a városban meglevő közművekkel a szükséges mértékben ellátni. A felosztásra szánt telek határán létesíteni vagy szabályozni kívánt út céljára a tulajdonos csak az út fél szélességének megfelelő területet köteles átadni, illetőleg ennek értékét megfizetni, az út és a közművek létesítésének költségét pedig felerészben köteles viselni. (4) A felosztásra szánt teleknek út céljára felhasznált azért a részéért, amely a telek egyharmadát nem haladja meg, valamint az említett célra felhasznált területen lévő épületért és egyéb alkotórészért kártalanítás' nem jár. A tulajdonos az ilyen épületet és egyéb alkotórészt lebonthatja és elviheti. Ha a hatóság a tulajdonost az említett célból a felosztásra szánt telek egyharmadánál nagyobb rész átadására kötelezi, a többletért a telektulajdonosnak kártalanítás jár. Az egyharmadrész számításánál a telek eredeti területét kell alapul venni. (fi) Ha nagyobb telek, illetőleg telekcsoport felosztása következtében középület létesítése szükséges, a tulajdonos köteles erre a célra a telek eredeti területének legfeljebb egy tizenötödrészét a városnak kártalanítás ellenében átadni. (e) A felosztásra szánt teleknek a (3) bekezdés szerint közcélra igénybevett része az igénybevétel elrendelésének jogerőre emelkedésekor kisajátítás jogcímén, kisajátítási eljárás nélkül közterületté válik. A telekkönyvi lejegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül kérheti. (7) A (4) és (5) bekezdésben említett kártalanítást a telek felosztás előtt volt