Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról
24 284. szám. kodik, egyúttal ügyel arra, hogy az Intézet központi igazgatóságában úgy a munkaadók, mint a munkavállalók megfelelő számban képviselve legyenek. A központi igazgatóság az új rendezés következtében az elnökön kívül 20 tagból fog állani. És pediglen: 4 kinevezett, 4 az alapító tagok által választott, 6 az Országos Mezőgazdasági Kamara által, 1 az OMGE által, 1 a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége által, végül 4 a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által kiküldött tag. A (2) bekezdés a központi igazgatóságnak egy időszakra való állandóságát kívánja biztosítani. A 23. §-hoz. Ez a szakasz az Intézet ügyvezető igazgatója által a gazdatiszti biztosítás körében meghozott határozatok ellen a 24. §. értelmében beadható felszólalások elbírálására a központi igazgatóság kebelében külön bizottság megalakítását rendeli el. Gondoskodik arról, hogy a bizottság elnöke a jogszabályok felől teljesen tájékozott legyen, valamint arról, hogy a tárgyalásban és határozathozatalban az ügyek által érintett érdekeltségek képviselői mindenkor egyenlő arányban vegyenek részt. A javaslat módot ad az érdekelteknek arra, hogy az üléseken személyesen vagy meghatalmazott által megjelenhessenek és felszólalhassanak. A bizottság alakításának célja egyfelől az, hogy a gazdatiszti biztosítási ág körébe tartozó ügyek elintézésénél az érdekeltségeknek megfelelő beleszólást biztosítson, másfelől pedig az, hogy a bíróság elé kerülő ügyek számát a lehetőséghez képest csökkentse. A szakasz (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a bizottság munkavállalói tagjainak akadálytalan működését kívánja biztosítani. A bizottsági tagság tiszteletbeli és díjazással nem jár, azonban a tagsági kötelességek teljesítésével felmerülő készkiadások megtéríttetnek. A 24. §-hoz. E szakasz szerint elsőfokon az Intézet ügyvezető igazgatója határoz azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya az Intézetnek a gazdatiszti biztosítási jogviszonyon alapuló valamely kötelezettsége, illetőleg joga. Az ügyvezető igazgató határozatai ellen minden érdekelt a gazdatiszti biztosítási bizottsághoz felszólalást adhat be. A felszólalásban előadott kérelemnek az ügyvezető igazgató is eleget tehet. Ez nyilvánvalóan akkor fog megtörténni, amikor az ügyvezető igazgató a felszólalás adatai, érvei alapján más meggyőződésre jut, mint amelynek alapján megtámadott határozatát meghozta. A gazdatiszti biztosítási bizottság határozata ellen mind az érdekelt, mind az ügyvezető igazgató a társadalombiztosítási bírósághoz fellebbezéssel élhet. A javaslat ezt a jogot az ügyvezető igazgatónak azért kívánja megadni, hogy a bizottságnak nézetei szerint téves határozatait bíróság vizsgálja felül. Ilyen esetben az Intézet a felperesi pozíciót foglalja el. Az intézeti határozatok ellen beadott olyan jogorvoslatokra, amelyeket ugyancsak intézeti határozattal kell elbírálni, a közigazgatási eljárási szabályok (1929 : XXX. t.-c. II. rész, I. fejezet) az irányadók, a gazdatiszti biztosítási bizottság határozata ellen beadható fellebbezés határidejének elmulasztása miatti igazolás azonban már a társadalombiztosítási bíráskodásra tartozik. A 25. §-hoz. A kézbesítést szabályozza. A 26. §-hoz. Az (i)~bekezdés a javasolt törvény alapján keletkező pereket, általában a társadalombiztosítási bíráskodás útjára utalja. Azok a perek, amelyekben az Intézet, habár mint felperes van érdekelve — kivéve a biztosítási díj összege tárgyában keletkezett pereket — azért tartoznának a budapesti Központi kir. Járásbíróság kizárólagos illetékességébe, mert a pereknek vidéken vitele az Intézetet jelentékeny költségekkel terhelné, ami közvetve a biztosítottak érdekeit sértené.
