Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról

284. szám. 23 jár, ha a nyugdíjasnak legalább három tizennyolc éven aluli vagy főiskolai tanulmányokat folytató kiskorú gyermeke van. Nem indokolt természetesen, hogy a gyermeksegélyek a nyugdíjat magasabbra növeljék, mint a tényleges kereset volt. A 17. §-hoz. A javasolt biztosítás és az állami alkalmazottak ellátása között ezek különböző természeténél fogva viszonosságot létesíteni nem lehet. Ennélfogva és mert az állami alkalmazottak ellátására igényt adó szolgálat végleges, abban az esetekben, ha a biztosított ilyen szolgálatba lépésekor a várakozási időt még nem töltötte el, indokolt őfc végkielégíttetni. Ha viszont a várakozási id5t már eltöltötte, a végkielégítés azért nem indokolt, mert a biztosítás szolgáltatásaira a váromány épségben marad. Ugyanezek a szempontok jönnek figyelembe akkor is, ha a biztosított a várakozási idő eltöltése előtt önálló gazdálkodóvá, illetőleg vállalkozóvá lesz. A várakozási idő eltöltése előtt» megrokkantak, úgyszintén az azelőtt meghaltak hátramaradottainak segélyezése csak a méltányosság slvei szerint s csak a rendkívüli segélyalap nyújtotta fedezet kereteiben történhetik. A 18. §-hoz. Ez a szakasz a szolgáltatások külföldre jutását kívánja megakadályozni azzal, hogy az engedély nélkül állandóan az ország területén kívül tartózkodó magyar honos igényjogosultnak folyósított szolgáltatás kifizetését szünetelteti, a külföldi igényjogosultat pedig végkielégíti, kivéve, ha ez utóbbi viszonosságba vagy nemzetközi egyezménybe ütköznék. A 19. §-hoz. Ez a szakasz a járadékok esedékességének a jóhiszeműen felvett járadékok sorsának és a folyósított járadékok elévülésének kérdését szabályozza, és ezenkívül kimondja, hogy a járadékokat tőkével megváltani nem lehet. Az elévülésre nézve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a járadék célja a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló keresetcsökkenés (keresetkiesés) pótlása. Ha az esemény bekövetkezése ellenére az igényjogosult járadékáért nem jelentkezik, feltehető, hogy arra életfenntartási célból nincsen is szüksége, ennélfogva a járadék rendeltetését utólag már be sem töltheti. Ez alól a javaslat kivételt tesz arra az esetre, ha az igényjogosult megfelelően igazolja, hogy igényét rajta kívül álló okból nem jelentette be. - A 20. §-hoz. E szakasz azt kívánja biztosítani, hogy a szolgáltatások rendeltetésük elől elvonhatok ne legyenek. Az (i) bekezdés második mondata és a (2) bekezdés a közadók, illetőleg a tartási kötelezettségek szempontjából tartalmaz külön szabályt. A 21. §-hoz. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezések folytán az Intézetet a visszatartási joghoz hasonlatos jog illeti meg arra az esetre, ha az igénylő az igényjogosultságának megállapításához szükséges adatok szolgáltatásával késedelmeskedik. A 22. §-hoz. Az Országos Gazdasági Munkáspénztár központi igazgatósága jelenleg a földmívelésügyi miniszter által kinevezett elnökön kívül 12 tagból áll. A központi igazgatóságba ugyanis 4 tagot a helyi bizottságok kiküldöttei, 4 tagot az alapító tagok közgyűlése választ, négy tagot pedig a földmívelésügyi miniszter nevez ki. (1900: XVI. t.-c. 25. §-a.) A gazdatiszti biztosítási ágnak az Intézetbe beillesztése megkívánja, hogy az Intézet központi igazgatóságában a gazdatisztek is megfelelő képviselethez jussanak, viszont az új törvény megalkotása alkalmat ad arra, hogy a helyi bizottságok tagküldési joga megszüntettessék. Az 1900: XVI. t.-c. által elképzelt helyi bizottságok ugyanis csak kevés helyen alakultak meg és a viszonyok változása folytán a meglévő kevésszámú helyi bizottság sem vehet olymódon részt, az Intézet ügyvitelében, amint azt annakidején a törvényhozás elgondolta. A javaslat akkor, amikor a gazdatiszti társadalom képviseletéről gondos-