Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról

284. szám. 11 20. §. (i) Az intézettől járó szolgál­tatások át nem ruházhatók, el nem zálogosíthatok, le nem foglalhatók, azokkal szemben beszámításnak helye nincs, azokról az igényjogosult sem részben, sem egészben le nem mondhat. Közadók miatt vezetett végrehajtás ese­tében a végrehajtás alóli mentesség te­kintetében a közadók kezelésére vo­natkozó rendelkezések az irányadók. (2) Az előző bekezdés rendelkezése a biztosítottal szemben tartás címén érvényesített követelésekre csak a szol­gáltatások összege felének erejéig vo­natkozik. 21. §. (1) Az, aki az Intézettől járó szolgáltatásra igény jogosultságát érvényesíteni kívánja, köteles az an­nak megállapításához szükséges ada­tokat az Intézet rendelkezésére bocsá­tani, rokkantsági nyugdíj igénylése esetében ezenfelül magát az elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyintézeti megfigyelésnek alávetni. (2) Ha az igénylő az (1) bekezdés­ben említett valamely kötelességét fel­hívás ellenére sem teljesíti, az Intézet az igényjogosultság tekintetében a határozathozatalt függőben tarthatja. Ennek következményeképpen az igénylő mulasztásának idejére járadék­szerű szolgáltatást abban az esetben sem követelhet, ha igény jogosultságát utóbb megállapították. 5. Szervezeti rendelkezések. 22. §. (1) Az 1900 ; XVI. törvénycikk 25. §-ának első és második bekezdése akként módosul, hogy a helyi bizott­ságok a központi igazgatóságba tagot nem küldenek, hanem az Országos Mezőgazdasági Kamara az 1920:X VIII. törvénycikk 4. §-a második bekezdé­sének 3—5. pontjaiban említett érde­keltségi csoportokból együttvéve két tagot, az utóbb említett törvénycikk 4. §-a második bekezdésének I. pont­jában említett érdekeltségi csoportból négy tagot, az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület és a Magyar Föld­bérlők Országos Szövetsége tagjaik so­rából egy-egy tagot, végül a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete tágjai sorából négy tagot küldenek. Ha a tagküldő egyesületek valamelyike megszűnik, a f öldmívelés­ügyi miniszter jelöli ki a helyette tagkül­désre jogosult érdekképviseleti szervet. (2) A tagküldést visszavonni nem lehet. A kiküldetés a központi igaz­gatóság megbízatásának lejárta előtt akkor sem veszti hatályát, ha a ki­küldő egyesület megszűnik. 23. §. (1) Az ügyvezető igazgató­nak a gazdatiszti biztosítási ág köré­ben hozott határozatai ellen beadott felszólalások elbírálása céljából a köz­ponti igazgatóság kebelében gazdatiszti biztosítási bizottságot kell alakítani. {2) A központi igazgatóság gazda­tiszti biztosítási bizottsága elnökből és nyolc tagból áll. Elnökét a föld­mívelésügyi miniszter a földművelés­ügyi minisztérium szakelőadói közül jelöli ki. A bizottság négy tagját a központi igazgatóság választja munka­adó tagjai sorából, a bizottság további négy tagsági helyét pedig a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által a központi igazgató­ságba kiküldött tagok töltik be. A bizottságban az ügyet, szavazati jog nélkül az ügyvezető igazgató, vagy helyettese adja elő. A bizottság az elnökön felül legalább két tag részvé­telével tart ülést, a tárgyalásban és a határozathozatalban a munkaadói és gazdatiszti érdekeltségekhez tartozó bizottsági tagoknak egyenlő számban kell részt venniök. Határozatait a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. (3) Az ülés határnapjáról az érdekel­teket a lehetőséghez képest értesíteni kell, az érdekeltek az ülésen személye­sen megjelenhetnek vagy magukat ügyvéddel vagy az 1911 : 1. törvény­cikk 95. §-ában megjelölt meghatal­mazottal képviseltethetik. Az érdekelt (képviselője) az ülésen felszólalhat. Az érdekelt távolmaradása az ügy el­2*

Next

/
Thumbnails
Contents