Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról

12 284. szám. intézését nem gátolja. A megjelenés és kép visel tetés költségeit az érdekeltek maguk viselik. (4) A munkaadó köteles annak az alkalmazottjának, aki a bizottság tagja, ebből előálló kötelességeinek teljesítését lehetővé tenni és ebben való akadályoztatását kerülni. A munkaadó a szolgálati viszonyt nem bonthatja fel abból az okból, hogy alkalmazottj a a bizottságban kapott tisztségével járó kötelességeit teljesíti, vagy jogait gyakorolja. (0) A bizottsági tagság tiszteletbeli és díjazással nem jár, a tagsági kötelességek teljesítésével felmerülő készkiadásokat azonban az Intézet a földmívelésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapított módon és mértékben megtéríti. 6, Eljárási rendelkezések. 24. §. (1) Elsőfokon az Intézet ügyvezető igazgatója határoz azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya az intézetnek a jelen törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyon alapuló valamely kötelezettsége, illetőleg joga (így különösen a biztosítási kötelezettség megállapítása, biztosítási díj kirovása, szolgáltatások folyósítása ügyében). A határozat (fizetési meghagyás) ellen a központi igazgatóság gazdatiszti biztosítási bizottságához felszólalást adhat be az, akinek jogát vagy jog védte érdekét a határozat érinti (érdekelt). A felszólalásban előadott kérelemnek az ügyvezető igazgató is eleget tehet. A gazdatiszti biztosítási bizottság határozata ellen mind az érdekelt, mind az ügyvezető igazgató a társadalombiztosítási bírósághoz fellebbezéssel élhet. (2) A felszólalási, illetőleg a fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított 15 nap. A felszólalási határidő elmulasztása esetében az 1929: XXX. törvénycikk 51. §-ának, a fellebbezési határidő elmulasztása esetében pedig az 1932 : IV. törvénycikk 17. §-ának rendelkezései szerint igazolást lehet kérni. (3) Az intézeti jogerős határozatok ellen az 1929 : XXX. törvénycikk 52. §-ának megfelelően újrafelvételi kérelemnek van helye. 25. §. (1) Az intézeti határozatokat kézbesíteni kell az érdekelteknek, az ügyvezető igazgató határozata ellen beadott felszólalásra hozott határozatot ezenfelül az ügyvezető igazgatónak is. (2) Magánfelek részére határozatokat tértivevénnyel kell kézbesíteni. A munkaadónak kézbesítés postai költsége a munkaadó terhére felszámítható. Egyebekben a közigazgatási kézbesítés szabályai irányadók. 26. §. (1) Az e törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyon alapuló perek, a biztosított és a munkaadó között a biztosítási díj levonásából eredő perek, úgyszintén a járuléktartalék (díjtartalék) átutalása tárgyában (9. §.) keletkezett perek a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartoznak. A perekben kizárólag illetékes a budapesti központi kir. járásbíróság, kivéve a biztosítási díj levonásából eredő pereket, úgyszintén a biztosítási díj összege tárgyában keletkezett pereket, amelyekben az 1911 : I. törvénycikk szerint illetékes bíróság jár el. (2) A társadalombiztosítási bíróság az (1) bekezdésben említett perekben minden esetben ülnökök közreműködése néJkül jár el. A peres és végrehajtási eljárásra egyebekben a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932 : IV. törvénycikk IV., V. és VI. címeinek a rendelkezései irányadók. (3) Az 1932: IV. törvénycikk 45. §-ában megállapított illetékmentesség az e törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyokon alapuló perekre vonatkozóan is mind az Intézet, mind a másik fél javára kiterjed. 27. §. Az e törvény alapján járó biztosítási díjat és járulékait jogerős intézeti, illetőleg bírósági határozat alapján köz adók módjára kell behajtani.