Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
120 285. szám. polgári perrendtartás szabályai értelmében határozó bíróság és a szegény védelmet ellátó ügyvéd között. A javaslatnak az ügyvédi megbízásról rendelkező szabályai a megbízásban érdekelt felek érdekeinek védelme céljából mind az ügyvéd részéről gyakorolt felmondás érvényességéhez, mind az ügyfél által érvényesített visszavonás érvényességéhez a jognyilatkozat okiratba foglalását kívánja meg (92. §. második bekezdése, 93. §. első bekezdése). Továbbfejleszti az ügyvéd anyagi vonatkozású védelmét a javaslat 92. §-nak utolsó bekezdése, amely a §. szabályozásának körében intézményesen megállapítja a kiadással járó jogcselekmények foganatosításának megkívánása esetében az ügyfél terhére a kiadások előzetes megtérítésének kötelezettségét. Negyedik fejezet, Az ügyvédi díjak. A 96—108. §-okhoz. A javaslat az ügyvédi díjakra vonatkozó szabályozás körében legnagyobb hatályossággal kívánja biztosítani az ügyvédi munka anyagi megbecsülését. Üj intézményként szabályozza az ügyvédet ügyfelével szemben megillető megtartási jogot. Bár a joggyakorlat a magánjogi törvénykönyv javaslatának 1132. §-a nyomán mindinkább nagyobb hajlandóságot mutatott az ügyvédet megillető megtartási jog elismerése és körének tágítása iránt, az ügyvédi munka ellenértékének intézményes védelmét teljes határozottsággal csupán a törvényi szabályozás biztosítja. A javaslat az ügy ellátásával felmerült készkiadások és bíróüag megállapított, valamint okiratban kikötött ügyvédi munkadíj erejéig biztosítja a megtartási jogot, még pedig két változatban. Szabályképpen az illető ügyben az ügyfél részére befolyt pénzre és egyéb értékekre terjed ki a megtartási jog, kivéve azokat, amelyek tekintetében jogszabály rendelkezése kizárja a beszámítást (pl. tartási követelések). A megtartási jog kiterjed azonfelül az ügyfél részére más ügyben befolyt pénzre és egyéb értékre is, kivéve azokat, amelyeket az ügyvéd az ügyfél meghatározott más rendelkezésével kapott kézhez. A javaslat rendelkezésének nyomán tehát az ügyfél részére az ügyvéd kezéhez befolyt értékre szabályképpen kiterjed a megtartási jog; az illető ügyben befolyt értéket csak a jogszabály, más ügyben befolyt értéket ezenfelül az ügyfél rendelkezése vonhatja ki a megtartási jog köréből. Szükség van azonban bizonyos további megszorításokra is, annak elbírálása végett, hogy az ügyvéd az elszámolás terén tanúsított gondatlan késedelmét vagy szándékos mulasztását az ügyfél részéről történt felelősségrevonás után ne burkolhassa a megtartási jog gyakorlásába. Erre a célra szolgálnak a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek arra kötelezik az ügyvédet, hogy a megtartási jog gyakorlásáról a megtartási jog tárgyául szolgáló érték átvételétől számított harminc nap alatt értesítse az ügyfelet, további nyolc nap alatt pedig közölje az ügyféllel követelésének pontos elszámolását. Ezek a rendelkezések az ügyfél védelmére szolgálnak. A javaslat kellő oltalomban részesíti a megtartási jog szabályozásában a pénz vagy egyéb érték tekintetében jogot szerzett harmadik személyt is. Ha ugyanis az a harmadik személy az értesítéstől számított tizenöt nap alatt nem ismeri el az ügyvéd megtartási jogát, az ügyvéd köteles a munkadíjának és költségeinek fedezésére szolgáló összeget a tiltakozás tudomására jutásától számított tizenöt nap alatt bírói letétbe helyezni s a jogát el nem ismerő személy ellen pert indítani. Ez a tiltakozás természetesen az ügyfelet is megilleti (102^103. §.). Az ügyvéd jogos érdekeinek védelmét fokozza a 104. §. rendelkezése, amely a megtartási jogot csőd és csődönkívüli kényszeregyesség esetére is kiterjeszti. A javaslat az ügyvédi munkadíj fogalmi meghatározása tekintetében szakít
