Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 111 olyan ügyvédek számára is, akik nem tagjai a választmánynak ; ezzel végered­ményben szélesebb körben teszi lehetővé a szakszerűség érvényesülését a fegyelmi bíráskodásban. Ugyanennek az elvnek az alapján szervezi a javaslat az új intéz­ményként létesített összeférhetetlenségi bizottságot is (6. §. első bekezdés 2. pont, 66. §. második bekezdés). A javaslat a választással kapcsolatos bonyolódottságok elkerülése végett elrendeli, hogy külön kell szavazni a kamarai tisztikar tagjaira és külön a választ­mány többi tagjára (21. §. harmadik bekezdése). A szavazás eredménye es a sza­vazó akarata között feltétlenül szükséges okozatos összhang biztosítása érdekében mellőzi a javaslat az előkészítő munkálatok folyamán felmerült annak a kívánság­nak a figyelembevételét, amely arra irányul, hogy a tisztikari választás folyamán kisebbségben maradt jelölteket választmányi tagokká megválasztottakként kell tekinteni, továbbá azt a javaslatot, amely szerint, ha ugyanazt a kamarai tagot a tisztikar tagjává is, azonfelül választmányi taggá is megválasztották, köteles legyen a tisztikari tagságot elfogadni. Errenézve fenn kell tartani az illető szabad elhatározását s annak eredményéhez képest a választói akarat szabad megnyilat­kozását. A javaslat 21. §-a magában foglalja a választásra vonatkozó azokat a leg­lényegesebb rendelkezéseket, amelyek a javaslat alapgondolatához képest a tör­vény szabályozásának körébe tartoznak s amelyek voltaképpen magukban foglalják a túlnyomóan eljárási természetű részletes szabályok irányelveit is. A jogszabály­alkotás gazdaságossága és rugalmassága érdekében utalja a javaslat 21. §-ának harmadik bekezdése ezeknek a részletes szabályoknak megalkotását az igazságügy­miniszter rendeleti jogalkotásának körébe. A ma hatályos szabályozás (1874: XXXIV. t.-c. 23. §-ának utolsóelőtti be­kezdése) a választmány működésének megszabott tartama előtt megürült választ­mányi tagság betöltéséről akként rendelkezik, hogy ilyenkor a megelőző választás­nál viszonylag legtöbb szavazatot nyert jelöltet, illetőleg jelölteket kell a választ­mányba behívni kapott szavazataik arányának sorrendjében. Ezzel szemben a javaslat 21. §-ának utolsóelőtti bekezdése ilyen esetre mind a tisztikar tagjai, mind a választmányi tag tekintetében új választás tartását rendeli. Nemcsak a tisztikari tagságra, hanem a választmányi tagságra elhivatás is annyira a kamara bizalmának megnyilvánulása, hogy mindkét megbízatás tekintetében érvényesülni kell a betöltés idejében választásra jogosultak akaratának. A javaslat a közgyűlés és a választmány hatáskörét — amint már előbb említettem — a hatályos jog szellemében szabályozza. A javaslat 3. §-ában 6. §-a első bekezdésének 11. pontjában —• s ezzel összhangban 35. §-nak második bekezdésében — előforduló szóhasználat, —- amely szerint a kamara szervezeté­nek rendeltetésszerű megnyilvánulása útján —* állást foglal és javaslatot tesz az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben —• nem jelent eltérést a hatályos jog megfelelő szabályozásától (1874 : XXXIV. t.-c. 19. §-nak első bekezdése). Ebben a vonatkozásban előrebocsátom, hogy az igazságügyminiszter a főfelügye­leti jog gyakorlása körében saját megfontolása szerint minden olyan kérdésben kikérheti az ügyvédi kamarák véleményét, amelyben az ügyvédség tudásától és tapasztalataitól értékes közreműködést vár. Az ügyvédség azonban kétségte­lenül az igazságszolgáltatás szervezetébe tartozó intézmény, ehhez képest a szer­kesztés és szövegezés szabatosságára különös gondot fordító jogalkotásnak intéz­ményesen is ki kell fejezni azt, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdések alkotják az ügyvédség állásfoglalásának és javaslattételének tárgyát. A választmány hatásköréről szóló 22. §. 5. pontjának rendelkezése az egy­séges bírói és ügyvédi vizsgabizottság alakításának új szabályozásával van össze-

Next

/
Thumbnails
Contents