Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
112 285. szám. függésben, azért az erre vonatkozó indokolást a VI. fejezet körébe tartozó 161. §. kapcsán fogom előtárni. A javaslat a törvényi szabályozás keretei között a szükséges mértékű teljességgel állapítja meg a tisztikarra vonatkozó rendelkezéseket s ezek körében figyelembe veszi az önkormányzat szükségleteinek az életviszonyok összetettebbé válása s az önkormányzat kereteinek kiszélesítése folytán bekövetkezett megnövekedését. Ez a szempont jut kifejezésre a 20. §. harmadik bekezdésének immár általános érvényre emelkedett rendelkezéseiben. Intézményesen gondoskodik a javaslat a tisztikari működés folytonosságának biztosításáról a helyettesítésre vonatkozó rendelkezésekkel (25. §. első, negyedik és ötödik bekezdése); meghatározza a tisztikar tagjainak egymáshoz és a kamara életét irányító kamarai elnökhöz való viszonyát; a kamara működésében kiemelkedő jelentőségű kamarai ügyész (főügyész) számára azonban kifejezetten biztosítja a fegyelmi vádképviselet ellátásának önállóságát, mert az elnök irányítását csak a kamara ügyvédi képviseletével kapcsolatos tennivalókra szorítja (26. §. második bekezdése). Az önkormányzat kereteinek közérdekű kiszélesítésére irányuló alapgondolatból származik a 25. §. második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely a kamara elnökének az ügyvédi hivatásból folyó kötelességek megelőző oltalma érdekében az önkormányzati működés szervezetével és az ügyvédi működés függetlenségével a cél által indokolt arányos összhangban álló felügyeleti jogot biztosít. A javaslat változatlanul fenntartja az 1934: II. törvénycikkben meghonosított képviseleti közgyűlés intézményét s az ügyvédi kamarai tagsági díjra, úgyszintén az ügyvédi hivatással együtt járó egyéb anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat is a hatályos szabályozással (1874 : XXXIV. t.-c, 1934 : II. t.-c, 1934 : XXIII. t.-c.) egyezően állapítja meg. A felügyeletre vonatkozó rendelkezések (40—43. §-ok) voltaképpen csak elvi alapra helyezett s a javaslat alapgondolatát rendszeresebben és teljesebben érvényesítő foglalatát tartalmazzák a főfelügyelet] jogkör egyébként is meglevő jogosítványainak. A főfelügyeleti jogban természetszerűen benne van az önkormányzati működés korlátozásának, sőt a szükséghez mért időleges elvonásának lehetősége is. A főfelügyeleti jog gyakorlása ugyanis éppen abban a rendeltetésben találja meg alkotmányjogi alapját, amely az államélet rendjének felelős vezetéséből származik. A főfelügyeleti jog gyakorlati érvényesítése aszerint jelentkezik az önkormányzati működésben hatoló intézkedés gyengébb vagy^ erőteljesebb kihatású változatában, hogy az önkormányzat magatartása milyen mértékben érinti, veszélyezteti vagy sérti azokat az egyetemes érdekeket, amelyeknek éppen a főfelügyeleti jog érvényesítése ad gyakorlati oltalmat. Ezekhez a változatokhoz képest a főfelügyeleti jog gyakorlása egymás fölé illeszkedő öt fokozatban jelentkezik. Az önkormányzati működés érintéséhez viszonyítva, legtávolabbi vonatkozásban az önkormányzat működésének figyelő szemlélésében mutatkozik, amelynek gyakorlati megvalósulása az. önkormányzat kötelessége : jelentést tenni működéséről. Erről rendelkezik a javaslat 40. §-a. A következő mozzanat: előzetes biztosítása annak, hogy az önkormányzat cselekvése olyan vonatkozásokban, amelyekben az önkormányzat érdekeinek veszélyeztetésére lesiklás csak távolabbi eshetőség ugyan, de annak elhárítása a legnagyobb gondosság kifejtését teszi szükségessé, hogy az önkormányzat érdekeinek s az önkormányzat működésének jóságához fűződő egyetemes tekinteteknek megfelelő legyen. Ebből az alapgondolatból sarjadzanak a 41. §. rendelkezései, amelyek szerint a kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás csak az igazságügyminiszter jóváhagyásával érvényes. A főfelügyeleti
