Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
96 285. szám. Melléklet a 285. számú irományho z. Indokolás „az ügyvédi rendtartásról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. Az 1874 : XXXIV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartás keletkezésének időpontja egybeesik igazságügyi szervezetünk új alapra helyezésének időpontjával. Ekkor alkotta meg a törvényhozás a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869 : IV. törvénycikket, a felsőbíróságok szervezetével kapcsolatos különböző kérdésekről rendelkező 1870: XVI. és 1871 : XII. törvénycikkeket, a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII. törvénycikket, a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról szóló 1871 : IX. törvénycikket, az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről szóló 1871 : XXXI. és 1871 : LXVIII. törvénycikket, az elsőfolyamodású kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szóló 1871 : XXXII. törvénycikket, a kir. ügyészségről szóló 1871 : XXXIII. törvénycikket, a bírósági végrehajtókról szóló 1871 : LI. törvénycikket, a közjegyzői rendtartásról szóló 1874: XXXV. törvénycikket. Az igazságügyi szervezetnek egyidőben és egységes irányelvek alapulvételével történt megalkotása szükségszerű kölcsönhatásokat váltott ki a szervezet egyes részei tekintetében, aminek folyamánya az, hogy a szervezet egy részére vonatkozó szabályozás körében az idők folyamán bekövetkezett változások többé-kevésbbé érintették a szervezet többi részeire vonatkozó szabályozás helytállóságát is. II. Az 1874 : XXXIV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartás keletkezése ezenfelül egybeesett a magyar nemzet gazdasági életének erős lendületű megújhodásával is. Kézenfekvő tehát, hogy azoknak az időknek a szelleme, úgyszintén azoknak az életviszonyoknak sajátossága, amelyek az ügyvédi rendtartás megalkotásának idejében meghatározták a magyar nemzet szellemi, társadalmi és gazdasági életének szerkezetét, visszatükröződik az ügyvédi rendtartás alapgondolataiban is. Az ezek körében az idők folyamán végbemenő változások tehát éppoly közelről érintették az ügyvédi rendtartásra vonatkozó szabályozás alapelveit, mint az igazságügyi szervezet körében időközben bekövetkezett változások. III. Az ügyvédi rendtartás körébe tartozó kérdések újraszabályozásának szükségessége tehát az I. és II. alatt említett körülményekben megtalálja belső indokoltságát. Azonban még abban az esetben is, ha az ügyvédi rendtartásról
