Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről

68 201. szám. van, ha az ingatlan birtoka és haszonvétele javadalmast vagy általában oly személyt illet, aki afelett tulajdonosként nem rendelkezik, illetőleg annak elidegenitésére nem jogosult. (2) Ha az ingatlan közös tulajdon, a 8. §. alkalmazásában az egyes tulajdonostársak illetőségét külön kell számításba venni. A közös tulaj donban álló ingatlanokat osztatlanul kell számításba venni, ha azokra az átengedési kötelezettséget a 10. §. alapján meg lehet állapítani, továbbá, ha a tulajdonközösség élők közötti jogügylettel az 1935. évi január hó 1. napja után keletkezett. A kijelölt területeknek a közös birtokból átengedésére a tulajdonostársak egyetemlegesen kötelesek. 13. §. (1) A családi hitbizományokra vonatkozó jogszabályok értelmében hitbizományi kötöttségben maradó ingatlanokból átengedésre kötelezésnek nincs helye. Az ily ingatlanokat a 8—12. §-ok alkalmazásában a hitbizományi birtokos szabad vagyonához hozzászámítani sem lehet. (2) A hitbizományi birtokost a hitbizományi kötöttség alul felszabadult ingatlanoknak — a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított — egyharmadrésze erejéig a részesedés megnyílásáig (1936: t.-c. 18. §.) a 8. és 9. §-okban megszabott korlátozásokra tekintet nélkül lehet átengedésre kötelezni, a jelen törvény 11. §-ának rendelkezéseit azonban ily esetben is alkalmazni kell. 14. §. (1) A jelen törvény alkalmazásában a törvény hatálybalépésekor rendszeres öntözéssel művelt rétet, legelőt vagy szántót, továbbá kertet, komlóskertet, gyümölcsöst, szőlőt és faiskolát, a hatósági kijelölés alapján dohánytermelés céljára használható területekből akkora területet, amenynyire a pénzügyi hatóság dohánytermelési engedélyt adott, halastavat, végül a rendszeres alagcsövezéssel ellátott területeket a mezőgazdasági területhez mindaddig nem lehet hozzászámítani és átengedésre kijelölni, amíg az említett rendeltetésük fennmarad, illetőleg az említett berendezések az ingatlan rendszeres használatára szolgálnak. Ugyanez áll az ily célra később felhasznált azokra a területekre is, amelyek a törvény hatálybalépése előtt nem állottak mezőgazdasági művelés alatt, továbbá a törvény hatálybalépésekor már mezőgazdasági művelés alatt állott területekből utóbb rendszeres öntözéses művelés alá vont területekre. (2) Egyébként azokat a mezőgazdasági területeket, amelyeket a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépése után fordít az (1) bekezdésben megjelölt célra, továbbra is mezőgazdasági területekként kell ugyan számbavenni, azok átengedésére kötelezni azonban a tulajdonost csak akkor lehet, ha a birtok más részéből a megfelelő területet kijelölni nem lehet. (3) Atengedési kötelezettség alá eső birtokból az 1935. évi január hó 1. napja után erdősített területeket, ha az erdősítés előtt mezőgazdasági művelés alatt állottak, továbbra is mezőgazdasági területekként kell az atengedési kötelezettség mértéke szempontjából számításba venni, kivéve, ha azokat az erdőrendészeti hatóság rendelkezésére vagy az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdőrendészeti hatóság, illetőleg az 1936. évi január hó 1. napja után a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével erdősít ették. A jelen §. (2) bekezdésének rendelkezéseit az ily előzetes engedély nélkül erdősített területekre is megfelelően alkalmazni lehet. 15. §. (1) A tulajdonosnak ugyanabban a községben fekvő vagy bár több község határában fekvő, de területileg összefüggő oly birtokából, amelyből a tulajdonost már átengedésre kötelezték, újabb átengedésre kötelezésnek csak akkor van helye, ha az átengedésre kötelezés után megszűnt a 9. §. (1) bekezdésének d) pontjában, illetőleg all. §. (3) bekezdésében emlí-