Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről

201. szám. 69 tett olyan körülmény, amely az áten­gedésre kötelezés mértékét csökken­tette. Nincs helye újabb átengedésre kötelezésnek, ha az említett körülmé­nyekben beállott változás következté­ben azt harminc kataszteri holdnál kisebb terület tekintetében lehetne végrehajtani. (2) Ujabb átengedésre kötelezés ese­tében a meglévő birtokállományhoz kell számítani azt a területet, amelyet a tulajdonos már átengedett és az átengedésre kijelölhető területből ugyanannyit le kell vonni. (3) A jelen §. szempontjából nem lehet átengedésre kötelezésnek tekin­teni az illeték- és adótartozások ingat­lannal való kiegyenlítéséről szóló VI. fejezet alapján ingatlannak tulajdonul átadására kötelezést. 16. §. (1) Az érdekelt tulajdonos a földmívelésügyi minisztertől tanúsít­ványt kérhet: a) arról, hogy a kérelmező birtola tekintetében az átengedésre kötelezés törvényes előfeltételei nem állanak fenn ; b) arról, hogy a kérelmezőt a jelen törvény értelmében legfeljebb milyen nagyságú, illetőleg kataszteri tiszta jövedelmű terület átengedésére lehet kötelezni, továbbá, hogy ez a kötelezés hat éven belül nem fog bekövetkezni (2) Ha a földmívelésügyi miniszter az előbbi bekezdés a) pontja alá eső tanúsítvány kiadását megtagadja, vagy ä kérelem tárgyában kilencven nap alatt nem határoz, a 3. §-ban megálla­pított bíróság előtt lehet kérelmet elő­terjeszteni annak megállapítása iránt, hogy az átengedésre kötelezés előfelté telei nem állanak fenn. (3) Tanúsítvány kiadása vagy bírói megállapítás esetében abból a birtok­ból, amelyre a tanúsítvány vagy hatá­rozat vonatkozik, átengedésre kötele­zésnek a tanúsítvány kiadásakor vagy a határozathozatalkor fennálló körül­mények alapján általában, illetőleg a meghatározott időn belül nincs helye. 17. §. (1) Amennyiben a jelen tör­vényben meghatározott valamely cél kielégítésére ugyanabban a közigazga­tási járásban, illetőleg ugyanannak a törvényhatósági jogú városnak terü­letén fekvő több birtok egyaránt alkal­mas, a földmívelésügyi miniszter a le­hetőség szerint elsősorban a 4. §. (1) bekezdésében meghatározott ingatla­nokat használja fel, másodsorban az 5,, 6. és 7. §-okban, azután a 10. és 13. §-okban, végső sorban pedig a 8. §-ban meghatározott birtokokból kötelezzen átengedésre, az utolsó helyen említett birtokokból (8. §.) azonban csak akkor, ha az ezer kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági területű és 10.000 ko­ronát meghaladó kataszteri tiszta jö­vedelmű birtokok gátolják a község vagy a szomszédos községek lakosainak a közérdek szempontjából kívánatos gazdasági terjeszkedését vagy új köz­ségnek földbirtokpolitikai és népesedési szempontból kívánatos alakulását. Az egyenlő sorban felhasználható birtokok közül a felhasználás szempontjából a jobban kezelt birtok a kevésbbé jól kezelt birtok után következik. (2) Az előbbi bekezdés alkalmazásá­ban a megyei városokat és a hatvanezer kataszteri holdnál kisebb területű járá­sokat egy körzetbe kell összefoglalni azzal a szomszédos járással, amely a legkisebb területű, vagy amely vele földrajzi vagy gazdasági szempontból leginkább foglalható egységbe. Hogy e rendelkezés értelmében a megyei váro­sok, továbbá az egyes kisebb területű járások, mely járásokkal alkotnak egy körzetet, azt a földmívelésügyi minisz­ter állapítja meg. 18. §. (1) Egyházi, vallásfelekezeti, alapítványi, állandóan közművelődési, közjótékonysági vagy más közérdekű célok előmozdítására rendelt birtokok­ból az átengedési kötelezettséget az ezekből a birtokokból a jelen törvény 8., 9., 11., 14. és 17. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében átengedésre kijelölhető összterületnek csak olyan hányada erejéig lehet megállapítani,

Next

/
Thumbnails
Contents