Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-199. A képviselőház közigazgatási, közgazdasági és közlekedésügyi, társadalompolitikai, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 197. számú törvényjavaslat tárgyában

IdÖ. száhi. M 11. %\ Áz Í922 : XII. t.-c. 48. §-ának első bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki: Az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve a 47. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében ipari munkának és kereskedelmi szakmának egy helyiségben folytatását eltilthatja. Az 1922 :XIL t.-c. 48. §-át utolsó bekezdésként a következő rendelkezés egészíti ki: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel meghatározhatja az áruházak fogalmát, üzletkörét és üzletvitelének módját, továbbá engedélyhez kötheti az áruházak kibővítését és felállítását. 18. §. Az 1922 : XII. t.-c. 58. §-a első bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az említett közszempontokból bizonyos ipari munkáknak végzését, anyagoknak és félgyártmányoknak feldolgozását, illetőleg árucikkeknek forgalombahozását korlátozhatja, feltételekhez kötheti, esetleg el is tilthatja. 19. §. Az 1922 : XII. t.-c. 70. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az iparűzési jogot az annak elvonását kimondó jogerős ítélet végrehajtásának esetein félül szabályszerű eljárás alapján határozott vagy határozatlan időre el lehet vonni: a) ip arigaz olvány alapján űzhető ipar gyakorlása esetében, ha az iparost az állam, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt három hónapot meghaladó szabadságvesztésbüntetésre vagy ily bűntett miatt jogerősen elítélték, továbbá, ha oly cselekmény miatt, amely szakmai megbízhatóságát kétségessé teszi, három éven belül háromízben jogerősen elítélték: b) engedélyhez kötött ipar gyakorlása esetében, ha az iparost bűntett, az állam ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elítélték, továbbá, ha oly cselekmény miatt, amely szakmai megbízhatóságát kétségessé teszi, három éven belül kétízben jogerősen elítélték. Az iparűzési jog határozott időre szóló elvonásának tartama öt évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben az iparűzési jog elvonása határozatlan időre történt, az illető megfelelő időn át tanúsított kifogástalan magaviselet után ipar jogosítványt kaphat. Valamely ipart reáljog alapján gyakorló iparossal szemben az iparűzési jog elvonása szintén helyt nyerhet, de az iparos reál jogát értékesítheti.. Az iparűzési jog elvonása az iparhatóságnak, illetőleg ha az ipar jogosítványt más hatóság adta, ennek hatáskörébe tartozik. Az iparűzési jog elvonása tárgyában a közigazgatási bírósághoz halasztó hatályú panasznak van helye. Az iparűzési jog elvonásának hatálya az ország egész területére szól. 20. §. Az 1922 : XII. t.-c. 79. §-át harmadik bekezdésként a következő rendelkezés egészíti ki: Az illetékes miniszter a tanonciskolái oktatás eredményessége érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja, hogy az évnek mely szakában szabad tanszerződést kötni és segédi vizsgálatot tartani. 21. §. Az 1922: XII. t.-c. 89. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A tanidő általában nem lehet három évnél rövidebb és négy évnél hosszabb; oly tanoncok tekintetében, akik valamely középiskola vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték vagy tizenhatodik életévüket betöltötték, két évnél rövidebb és három évnél hoszszabb; oly tanoncok tekintetében, akik valamely középiskola vagy polgári iskola hat osztályát elvégezték, egy és félévnél rövidebb s két és félévnél hosszabb ; végül oly tanoncok tekintetében, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, hat hónapnál rövidebb s egy és fél évnél hosszabb. 7*