Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-199. A képviselőház közigazgatási, közgazdasági és közlekedésügyi, társadalompolitikai, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 197. számú törvényjavaslat tárgyában
50 199. szám. kívánt képesítéshez vagy képesítéshez és engedélyhez kötött iparoknál ezenfelül mellékelni kell az ipartestületi felvételi díj befizetését tanúsító elismervényt is. 14. §. Az 1922 : XII. t.-c. 44. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: A reál jog megszűnik : a) attól a naptól számított húsz év eltelte után, amely napon a reáljog arról, akinek a jelen törvény hatálybalépésekor tulajdonában volt, másnak tulajdonába ment át. A reál jognak utolsó tulajdonosa azonban az iparüzletet személyjogon folytathatja, ha a reál jog megszűnésétől számított harminc nap alatt az illető ipar gyakorlásához megkívánt kellékeket saját személyében vagy üzletvezetője személyében igazolja, b) ha tulajdonosa, illetőleg a reáljog bérbeadása esetében a bérlő az ipart egy éven át nem gyakorolja. 15. §. Az 1922 : XII. t.-c. 45. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Hasonlóképpen joga van minden iparosnak arra, hogy műhelyi vagy üzleti berendezését, gépeit, szerszámait és egyéb üzleti eszközeit, amenynyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik, rendszeresen alkalmazott személyzete munkájának igénybevételével kezelje és javítsa. Az iparos saját üzemének céljára a készítményei forgalombahozásához szükséges új burkolatokat is elkészítheti, de ha a burkolat olyan áru, amely önállóan is forgalomnak tárgya és annak elkészítése valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik, azt csak akkor készítheti el, ha ennek az iparnak gyakorlására ipar jogosítvány a van. 16. §. Az 1922 : XII. t.-c. 47. §-át harmadik, negyedik és ötödik bekezdésként a következő rendelkezések egészítik ki: Kereskedő, akinek csupán kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa van, cipó, férfi- és fiúruha, női- és leányruha, valamint szőrmeáru elkészítését és javítását nem vállalhatja és az említett áruk elkészítése vagy javítása céljából mértéket sem vehet. Az a kereskedő, aki kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján cipő, férfi- és fiúruha, női- és leányruha, vagy szőrmeáru árusításával foglalkozik, a vevő által kívánt árunak az árukészletből kiválasztása, valamint a kiválasztott árunak a vevő igényét kielégítő átalakítása céljából mértéket vehet és a kiválasztott áru megfelelő átalakítását elvállalhatja, de az átalakítási munkát csak az annak végzésére jogosult iparossal végeztetheti. Ez a korlátozás nem terjed ki azokra az alárendelt jelentőségű kisebb igazításokra amelyeknek elvégzése szakismeretet nem igényel. Az ilyen igazításokat a kereskedő és személyzete is elvégezheti. Az iparügyi miniszter az illető érdekképviseletek meghallgatása után a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve kiadott rendelettel 1. a harmadik és negyedik bekezdésben foglalt rendelkezések hatályát a felsorolt árukon felül más olyan árukra is kiterjesztheti, amelyeknek előállítása valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik; 2. megállapítja, hogy azok a kereskedők, akik a jelen törvény, illetőleg az 1. pont alapján kiadott rendelet hatálybalépését megelőzően a felsorolt áruk elkészítésének és javításának elvállalásával és ebből a célból mérték vételével foglalkoztak, ezt a tevékenységüket a második bekezdésben megszabott keretek között mely időpontig végezhetik; 3. megengedheti, hogy a kereskedő kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján az általa eladott árunak a vevő helyiségében felállításával és felszerelésével járó kisebb jelentőségű munka elvégzésére megrendelést vegyen át, ezt a munkát azonban csak az arra jogosult iparossal végeztetheti.
