Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-199. A képviselőház közigazgatási, közgazdasági és közlekedésügyi, társadalompolitikai, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 197. számú törvényjavaslat tárgyában

19Ö. szám. 49 yember hó első napja előtt iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt szerzett iparosokra ez a rendelkezés nem vonatkozik. A mestervizsgáló bizottság szervezetét, megalakítását, működését, a vizsgálat anyagát, színhelyét, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, a mester vizsgál átért és a mester, levél kiállításáért fizetendő díjakat az illetékes miniszter, az illető érdekképviseletek meghallgatása után, az egyes iparok természetét figyelembevéve rendelettel állapítja meg. Az a vizsgázó, aki a mestervizsgálaton kellő eredményt nem mutatott fel, az eredménytelen vizsgálatot követően eltöltött további, legalább egyévi szakbavágó gyakorlat után az ország bármelyik mestervizsgáló bizottsága előtt újból jelentkezhetik vizsgálatra. Ha az újabb vizsgálat is eredménytelen, a második vizsgálatot követően eltöltött további, legalább egyévi szakbavágó gyakorlat után az ország bármelyik mestervizsgáló bizottsága előtt harmadszor is jelentkezhetik vizsgálatra. Ha a harmadik vizsgálat is eredménytelen, a vizsgázót csak az illetékes miniszternek engedélye alapján szabad mestérvizsgálatra bocsátani. A mestervizsgáló bizottság indokolt esetben az egy évi határidőt három hónapra leszállíthatja. 10. §. Az 1922 : XII. t.-c. 32. §-át a következő rendelkezések egészítik ki: Azok, akik valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására az 1922 : XII. törvénycikkben megszabott képesítést a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerezték, vagy azt a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül megszerzik, amennyiben az 1922 : XII. törvénycikkben megállapított egyéb feltételeket is igazolják, képesítéshez kötött iparukban üzletvezetőkül alkalmazhatók ; ha pedig a jelen törvény hatálybalépésétől, illetőleg képesítésük megszerzésétől számított hat hónap alatt tanult iparuknak önálló gyakorlására iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt kérnek és az 1922: XII, törvénycikkben megállapított egyéb feltételek is fennforognak, nekik a kért iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt ki kell adni. 11. §. Az 1922 : XII. t.-c. 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az iparengedély kiadását az illetékes miniszter biztosíték letételétől teheti függővé. Az egyes iparüzletek után leteendő biztosíték nagyságát és letételének módját az illetékes miniszter rendelettel állapítja meg. 12. §. Az 1922 : XII. t.-c. 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az illetékes miniszter rendelettel jelöli ki azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyek gyakorlására kiadható iparengedélyek számát a 36. §. értelmében alkotott szabályrendeletben előre meg lehet határozni vagy számszerű meghatározás nélkül, az iparengedély kiadását a szabályrendeletben annak a megállapításától lehet függővé tenni, hogy az illető községben, Budapest székesfőváros területén az illető kerületben, ahol az iparengedélyt kérő iparát gyakorolni szándékozik, fennáll-e a szüksége annak, hogy azokon felül, akik azt az ipart ottan gyakorolják, arra mások is iparengedélyt kapjanak. Az első bekezdésben említett szükség fennállásának kérdésében a hatóság az illető érdekképviseletek meghallgatása után határoz. Abban az esetben, ha a számot szabályrendelet nem határozza meg, az illetékes miniszter az első bekezdés alapján kijelölt ipar gyakorlására kiadható iparengedélyek számát a törvényhatóságra vagy megyei városra kiterjedően meghatározhatja, 13. §. Az 1922: XII. t.-c. 39. §-a harmadik bekezdését a végéhez fűzött következő rendelkezés egészíti ki: Ipartestület működése területén űzni Képv. iromány. 1535—1940. IV. kötet. 7