Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

72 107. szám. lésnek és hogy jogorvoslati fóruma, e törvényben meghatározott kivételekkel, a belügyminiszter. Fontos szerepe van az országos választmánynak az országos kamara ház­tartása szempontjából. Ugyanis az országos választmány határozza meg azt az összeget, amellyel az egyes kamarák az országos kamara költségeihez hozzájárulni tartoznak. A hozzájárulás a tagokra terhet ró, ezért a hozzájárulásra vonatkozó határozat a belügyminiszter jóváhagyását igényli. Az országos választmány feladatkörének megállapításánál általános elv, hogy csak a kisebb jelentőségű, továbbá a halasztást nem tűrő ügyekben foglal állást. A 12. §-hoz. Az országos kamara ügyintézésére a törvényjavaslat hat tiszt­viselői állást rendszeresít. Ez együtt alkotja a tisztikart. Ez a tisztikar szükség esetén, megfelelő segédszemélyzet alkalmazása mellett, kétségtelenül képes lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyek ellátása reá háramlik. Az a rendelkezés, hogy a kamara elnökét tisztében a belügyminiszter erősíti meg, azt a harmóniát hivatott biztosítani, amelynek a kormány és az orvosi kamarák között — a nemzeti célok érdekében —• fenn kell állania. A 13, §-hoz. A kamarai szerveket —- a fegyelmi bírósági tagok kivételével —• a kerületi kamara közgyűlése választja. A javaslat azáltal, hogy a választás jogát a közgyűlésnek adta meg, a választásnál az egyetemes kari szempontok érvényesü­lését kívánta lehetővé tenni. Ez a szempont érvényesül akkor is, amikor a javas­lat a képviseleti közgyűlésnek ily jogot nem ad. A 14. §-hoz. A törvényjavaslat e §-ban a kamarai szervek megbízásának tar­tamát állapítja meg. Ez az időtartam lehetőséget ad arra, hogy a tagok akarata aránylag nem hosszú időközökben jusson kifejezésre. Figyelemmel van ezenkívül arra is, hogy gyakori választások a szervek működését ne akadályozzák. Gondos­kodás történik továbbá arról is, hogy a tisztújítás a kamara működését meg ne akassza. A 15. §-Tioz. A fegyelmi eljárás elrendelése távolról sem azonos a fegyelmi feljelentéssel. Alaptalan feljelentés tehát senkit sem fog elüthetni kamarai tag­sági jogaitól. A 16. §-hoz. A különböző választások természetéhez képest a javaslat az arányos, illetőleg a többségi választási rendszert alkalmazza. A szavazás kötelezővé tételét a kamarai tagság közjogi jellege, valamint az a szükségesség indokolja, hogy a kamara Önkormányzati életében megnyilvánuló akarat a tagok egyetemének valóságos akarata legyen. A 17. §-hoz. A választások ellen benyújtható panasz a választások tisztaságá­nak biztosítását célozza. A 18. §-hoz. A kamarák felett, azok szabályszerű működéséhez fűződő nagy ér­dekekre tekintettel, a kormány részére a főfelügyeletet biztosítani kell. A főfelügye­let csakis a közegészségügy legfőbb hatóságát, a belügyminisztert illetheti meg. A 19. §-hoz. A kamarák költségvetéseinek, zárszámadásainak és évi jelenté­seinek, úgyszintén a kamarák által tett és az orvosi karra nézve irányadó rendelke­zéseknek és ténykedéseknek ismerete nyújtja a lehetőséget arra, hogy a belügy­miniszter a felügyeleti jogával élhessen. E§. a belügyminiszter részére ép ezt a lehe­tőséget kívánja biztosítani. A pénzügyminiszter részére biztosított jogkört a ház­tartási tekintetek indokolják. A 20. §-hoz. E §. szükségességét az általános indokolásban kifejtettem. A 21. §-hoz. Az orvosi kamarának tagja lehet mindenki, akinek hazai vagy sza­bályszerűen honosított külföldi oklevele van. Amíg tehát orvosi gyakorlatot csak az folytathat és orvosi képesítéshez kötött állást csak az tölthet be, aki valamely kerületi kamarának tagja, addig a kamarának olyan egyén is lehet a tagja, aki

Next

/
Thumbnails
Contents