Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

107. szám. 61 nak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítja meg. 45. §. (i) Tényleges honvédorvos fegyelmi ügyében az eljárás a katonai hatóságot illeti meg. Az ilyen ügyre vonatkozó iratokat a kamara választmánya vizsgálat és tárgyalás nélkül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. (2) A honvédelmi miniszter az orvosi kamarával honvédorvosra vonatkozó fegyelmi határozatot csak abban az esetben közöl, ha fegyelmi hatósági jogkörben az orvosi gyakorlatot érintő okból valamely kamarai tagtól a honvédségben viselt rendfokozat elvonatott, vagy arról a kamarai tag az ellene ily okból indított fegyelmi eljárás alatt lemondott. 46. §. (1) A fegyelmi eljárásra annak a kerületi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek tagjai sorába a terhelt az eljárás megindításakor fel van véve. (2) Más kamara területén elkövetett fegyelmi vétség miatt az eljárást a kamara választmányának megkeresésére az illetékes kamara fegyelmi bírósága elrendelni köteles; ilyen esetben az eljárás során hozott határozatokat a megkereső kamarával is közölni kell. A megkereső kamara ügyészét a vád képviselőjének jogaival azonos jogok illetik meg. (3) Ha az eljárásra illetékes kamara önkormányzatát a belügyminiszter felfüggesztette, a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak a kamarának választmánya gyakorolja, amelyet a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa kijelöl. 47. §. Fegyelmi ügyben a vádat elsőfokon a kerületi kamarának, másodfokon az országos kamarának ügyésze képviseli. 48. §. A fegyelmi eljárá? alá vont orvos védőt nevezhet meg. Védő gyakorlatra jogosított ügyvéd vagy kamarai tag lehet. 49. §. A jelen törvény alapján működő fegyelmi bíróság a feleket, tanukat és szakértőket megidézheti és kihallgathatja. A szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent tanút vagy szakértőt a fegyelmi bíróság kétszáz pengőig terjedhető, a [segélyalap javára fordítandó, közadók módjára behajtandó pénzbírsággal büntetheti. 50. §. A fegyelmi eljárás részletes szabályait — az 1929: XXX. t.-c. IV. részében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával — az országos közgyűlés állapítja meg. V. Fejezet. Büntető rendelkezések. 51. §. (1) Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal valamint hivatalvesztéssel büntetendő, aki mást orvosi gyakorlatra jogosultsága tekintetében tévedésbe ejt és orvosi gyakorlatra jogosultság nélkül orvosi tevékenységet végez. (2) Ha az elítélt egészségügyi foglalkozást folytat, ettől az Ítéletben határozott időtartamra vagy véglegesen el lehet tiltani. (3) A kísérlet büntetendő. 52. §. (1) Kuruzslás vétségét követi el és három hónapig terjedhető fogházzal valamint hivatalvesztéssel büntetendő, aki orvosi gyakorlatra jogosultság nélkül orvosi gyakorlat körébe tartozó cselekményt ellenszolgáltatásért, vagy ellenszolgáltatás nélkül, de rendszeresen végez. (2) Ha az elítéltnek egészségügyi foglalkozása van, attól az Ítéletben határozott időtartamra vagy véglegesen el lehet tiltani. A cselekmény elkövetésére használt eszközöket, berendezéseket és szereket el kell kobozni. (3) A kísérlet büntetendő. 53. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki orvosi, szakorvosi címet vagy orvosi gyakorlatra vonatkozó, a közönség megtévesztésére alkalmas egyéb jelzést vagy címzést jogosulatlanul használ.