Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

60 107. írt rendelkezés megfelelően alkalmazandó. 41. §. Fegyelmi vétséget követ el az orvos, a) ha hivatásbeli kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megszegi; h) ha életmódjával vagy eljárásával az orvosi hivatást avagy az orvosi kar tekintélyét sérti. 42. §. (í) A fegyelmi vétség büntetése : a) rossz alá s, b) tíz pengőtől ezer pengőig terjedhető, a kamarai segélyalap javára fordítandó, köz adók módjára behajtandó pénzbírság ; c) felfüggesztés az orvosi gyakorlat folytatásától határozott időre, de legfeljebb egy évig ; d) eltiltás az orvosi gyakorlattól. (2) A pénzbírsághoz két évig, a felfüggesztéshez három évig az a következmény fűződik, hogy az elítélt az említett időtartam alatt a kamara önkormányzatában nem vehet részt (27. §.(1) bekezdés). Ez az időtartam az ítélet jogerőre emelkedésének, illetőleg a pénzbírság megfizetésének napján kezdődik ; ha azonban az időtartam letelte előtt az elítéltet olyan fegyelmi vétség miatt ítélik el, amelyet az előző ítélet meghozatala után követett el, az újabb fegyelmi büntetéshez fűződő következmény időtartama azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő következmény időtartama letelt. 43. §. Az elévülés kizárja a fegyelmi eljárás megindítását a cselekmény elkövetésétől vagy a mulasztástól számított három év elteltével, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva az orvosi gyakorlattól eltiltásnak fegyelmi büntetésként alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik. 44. §. (1) Kamarai tag fegyelmi ügyében elsőfokon a kerületi kamara fegyelmi bírósága határoz. (2) A kerületi kamara fegyelmi bíróságának elnöke a kamara elnöke, akaszám. dályoztatása esetében helyettese (7. §. (3) bekezdés); hat tagját a kamara választmánya saját tagjai sorából, választja (14. §. (1) és 16. §. (2) bekezdés). (3) A kerületi kamara fegyelmi bírósága háiom tagból alakuló tanácsban határoz. A tanács két tagját az elnök esetről-e se tre hívja be. (4) A kerületi kamara fegyelmi bíróságának határozata ellen fellebbezésnek van helye a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsához. (5) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa felerészben bíró, felerészben orvostagokból áll. Elnöke a bíróság elnöke vagy helyettese, bírói tagjai a Közigazgatási Bíróság ítélőbírái közül a teljes ülés által egy naptári év tartamára választott tíz tag, orvostagjai a belügyminiszter által az orvosi kamarák tagjai sorából az országos választmány meghallgatása után három év tartamára kinevezett tíz orvos. Határozathozatalnál a tanács az elnökön felül két bíróból és két orvostagból alakul. A tanács tagjait esetenkint a tanács elnöke hívja meg. (e) A belügyminiszter az orvostagok felerészét a Budapesten lakó orvosok közül nevezi ki. A Budapestről elköltözött orvos helyett más budapesti tagot kell kinevezni. Az az orvos, aki a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának tagja, nem lehet egy időben tagja az országos választmánynak. (7) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának orvostagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi eljárás, elmozdíthatatlanság, bírói függetlenség és a tanács körén belül az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetben, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a Közigazgatási Bíróság ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. (8) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának ülésein résztvevő azokat az orvostagokat, akik nem lak-