Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

32 105. szám. a törvény ezen rendelkezése alapján, közvetlenül a forgalomba hozatal vagy az export előtt végezte el borának besűrített musttal való javítását. Ennek folytán a feljavított borokban természetszerűleg egy utóerjedés állott elő, minek követ­keztében a borok sokszor megtörtek, megzavarosodtak, tartályaik dugóját kive­tették, sőt sok esetben palackjaikat repesztették szét, mérhetetlen kárt okozva ezzel a magyar borok jó hírnevének és a magyar borkereskedelem megbízható­ságának. A besűrített mustnak csak musthoz, illetve csak seprőjéről még le nem fej­tett új borhoz való adagolása által egyrészt feltétlenül elkerülhető lesz hasonló eseteknek a jövőben való megismétlődése, másrészt a javítás ezen módja az alap­mustnak és a javításra felhasznált besűrített mustnak egyszerre történő kiérje­dése által jobban fogja biztosítani az összetételében is teljesen harmonikus és álló­képes borok előállítását. A besűrített mustnak törkölymusthoz való hozzáadását a vörösborok javít­hatása céljából, a seprőjéről még le nem fejtett új borokhoz való adagolását pedig azért kellett megengedni, mert módot kellett adni a termelők részére arra, hogy amennyiben a rövid ideig tartó zajos erjedés befejezte előtt esetleg nem juthatná­nak hozzá a mustjaik javításához szükséges besűrített musthoz, úgy a javítást későbben is végrehajthassák, de mindenesetre oly időben, hogy a feljavítás az együtt való tovább erjedésnek ne legyen akadálya. A besűrített must felhasználásának módjára és mértékére vonatkozó rendel­kezéseket a törvényjavaslat változatlanul vette át az 1929 : X. törvénycikk £>. §-ából. A törvényjavaslat 6. §-a felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a föld­mívelésügyi miniszter a borok borpárlattal történő Javítására engedélyt adhat. Erre célszerűségi okokból van szükség. A bor borecetté való feldolgozásának és a borfogyasztás ez úton való emelésé­nek elősegítése érdekében lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a borecetté feldolgozandó borok szesztartalma borpárlattal történő javítás útján felemel­hető legyen. A törvényjavaslat ezen rendelkezésének végrehajtása a borecet árának csök­kentését s ezzel kapcsolatban a borecet fogyasztásának emelkedését fogja ered­ményezni, amely körülmény kétségtelenül kedvező befolyással lesz borpiacunk helyzetére is. A törvényjavaslat 7. §»a némi stiláris módosítással átveszi az 1924 : IX törvénycikk 12. §-ában foglalt rendelkezéseket. A törvényjavaslat 8. §-a a bor, must és a tartályok kénezésének a mértékét szabályozza. A törvényjavaslat tiszta arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval történő kénezés esetén a kénezett must literjének megengedett Összes kénessav tartalmát az eddigi 200 milligrammról 300 milli­grammra, szabad kénessav tartalmát 60 milligrammról 80 milligrammra, a kénezett bor literjének megengedett összes kénessav tartalmát az eddigi 200 milligrammról 300 müŰgrammra, szabad kénessav tartalmát pedig 20 milligrammról 60 milli­grammra emeli. Tekintettel arra, hogy a kénezésnek a jelen törvényjavaslatban megállapított magasabb mértéke is még jóval alatta marad annak a mértéknek, amelyet a mustok és borok kénezésére vonatkozólag a francia és olasz bortörvények megengednek, tekintettel továbbá arra, hogy a kénezés ezen mértéke is teljesen ártalmatlan az emberi egészségre, az eddigi mértéket feltétlenül fel kellett emelni, egyrészt a borok cukortartalmának a megóvása és a mustok erjedésének megakadályozása, más­részt ezek álló- és szállítóképességének a biztosítása érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents