Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról
105. szám. 33 A kénezés céljára a törvényjavaslat 2. §-ának 4. pontja alapján felhasználni engedélyezett kálium metabisulfit (kálium pirosulfit) használata esetére a kénezés megengedett mértéke, a bor literjében visszamaradt kénsav maradékban, illetve kénsavanhidridben van kifejezve. A törvényjavaslat 9. §-a tilalmat tartalmaz oly anyagoknak a musthoz vagy borhoz történő hozzáadására, illetve kezelésükhöz való felhasználására, amelyeket a törvényjavaslat 2. §-a fel nem sorol, továbbá a megengedett anyagoknak a megengedett mértéken felül való használatára. Ez a rendelkezés az 1924: IX. törvénycikk 7. §-át pótolja, rövidebb és világosabb formában. A törvényjavaslat 2. §-ának a megengedett eljárásokra, valamint ezen eljárások során használható anyagokra vonatkozó felsorolása taxatív lévén, nyilvánvaló, hogy minden oly eljárás alkalmazása, illetve minden olyan anyag használata, mily itt fdsorova nincsen, tilos. F< 1« sir gr s és illuzórikus tehát a különösen tiltott anyagoknak taxatíve való f< lsorolása is, m rt ez csak félr< értésekre adhat okot. Ezen szakasz második bekezdése minden oly bort vagy mustot, amelynek kezeléséhez meg nem engedett anyagot használtak vagy amelyet meg nem engedett módon állítottak elő, hamisítottnak nyilvánít. A törvényjavaslat 10. §-a némi stiláris módosítással az 1924: IX. törvénycikk 14. §~ába, továbbá az 1929: X. törvénycikk 8. §-ába foglalt rendelkezéseket tartja meg. A törvényjavaslat 11. §-a az 1924: IX. törvénycikk 8. §-ába és az 1929: X. törvénycikk 5. §-ába foglalt rendelkezéseket változatlanul átveszi. Kiegészül azonban ez a szakasz egy oly irányú rendelkezéssel, mely előírja, hogy a közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak legalább 9 térfogat % szesztartalommal kell bírni. Ezen rendelkezés által egyrészt a magasabb szesztartalmú borokat kívánom az egészen silány minőségű borok egészségtelen versenyétől megszabadítani, másrészt gátat kívánok vetni a borok vízzel történő hamisításának. A gyengébb szeszfokú borok be sűrítésére vagy borpárlattá történő kifőzésére megvan a lehetőség. — Sőt lehetőség van arra is, hogy ezek a kisebb szesztartalmú borok besűrített must vagy borpárlat hozzáadása által felerősítve a közfogyasztás céljára is forgalomba legyenek hozhatók. — Ez a korlátozás tehát a szőlősgazdák részére anyagi sérelmet annál kevésbbé jelent, mert hazánkban 9 térfogat %-nál alacsonyabb szesztartalmú bor alig terem. A külföldi bortermelő államok törvényhozásában egyébként is mindenhol találunk hasonló korlátozó rendelkezéseket. A törvényjavaslat 12. §-a felhatalmazást tartalmaz a földmívelésügyi miniszter részére atekintetben, hogy a felmerülő szükséghez képest egyes borvidékeket zárt területté nyilváníthasson. Sűrűn hallatszik ugyanis panasz, hogy más borvidéken termett gyenge minőségű borokat szállítanak nemesebb borvidékeink egy-egy borkereskedelmi gócpontjába azzal a célzattal, hogy azok onnan külföldi rendeltetési helyekre, mint a nemesebb borvidék terményei legyenek továbbíthatók. Ez az eljárás érzékeny károkat okoz úgy az illető borvidék gazdáinak, mint általában a magyar borok jó hírnevének is. Minthogy azonban a zárt területté való nyilvánítás az illető borvidék borforgalmára bizonyos kötöttséggel jár — célszerűbbnek látszik a zárt területté nyilvánítást rendeletileg szabályozni, mert így megvan a lehetőség, hogy a kényszerítő okok megszűntével az illető borvidéken a szabadforgalom ismét visszaállítható legyen. Képv. iromány. 1935—1540. III. (kötet. 5
