Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. 253 A bizottság a felszabadult ingatlanokat terhelő elidegenítési tilalom határidejét a javasolt mértékben leszállíthat ónak tartja, mert úgy véli, hogy a bizottság által is teljes egészében helyeselt azokat a szempontokat, amelyeket a törvényjavaslat szem előtt tart, a felszabadult ingatlanokat hat évig terhelő elidegenítési és terhelési tilalommal is kellőképpen meg lehet oltalmazni. 28. A bizottság a 20. §. szövegének alábbi átalakítását javasolja : »A felszabadult vagyon tulajdonosa kérheti, hogy a hitbizományi bíróság az előző §-ban meghatározott tilalmat a felszabadult vagyonnak vagy egy részének az egyidejűleg bemutatott okiratban foglalt jogügylettel való elidegenítése céljára oldja fel. A hitbizományi bíróság a tilalmat csak akkor oldhatja fel, ha a földmívelésügyi miniszter megállapítja, hogy a felszabadult ingatlanoknak vagy azok egy részének a bemutatott okiratban foglalt jogügylettel elidegenítése földbirtokpolitikai szempontból kívánatos. Ha az előző bekezdésben említett feloldás esetében az elidegenítési tilalom alól feloldott ingatlanokat a részesedés megnyílta előtt a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa (10. §.) idegeníti el, az elidegenített ingatlanok ellenértékét a felszabadult vagyonhoz kell csatolni s arra a 10'—18. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az ellenérték készpénzből vagy más ingóságoktól áll, a hitbizományi bíróság az elidegenítési tilalom feloldásával egyidejűleg az ellenértéknek zárolt betétként elhelyezését vagy a felszabadult vagyonhoz csatolásnak más alkalmas módon való biztosítását rendeli el. Az ilyen ellenértéket nem kell a felszabadult vagyonhoz csatolni akkor, ha a vagyon utolsó bitbizományi birtokosa az ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradt vagyon vagy a felszabadult vagyon tehermentesítésére fordítja. A hitbizományi bíróság azt is megengedheti, hogy a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa a felszabadult vagyonhoz már hozzácsatolt ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon vagy a felszabadult vagyon tehermentesítésére fordítsa. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az ellenértékre is, amely kisajátítás vagy telepítési célra történt igénybevétel esetében a felszabadult vagyonhoz tartozó ingatlan helyébe lép. A felszabadult vagyon utolsó hitbizományi birtokosa az elidegenítési tilalom feloldására irányuló kérelmével kapcsolatban a hitbizományi bíróságtól annak megengedését is kérheti, hogy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét erdőterület szerzésére fordíthassa vagy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét szabad vagyonához tartozó erdőterülettel cserélhesse ki úgy, hogy ez az erdőterület a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatoltassék. Ennek megengedését a hitbizományi birtokos csak a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogerős kijelölésétől számított két éven belül, az evégből létrejött jogügyletről felvett okirat bemutatásával és csak akkor kérheti, ha erre vonatkozó szándékát a 8. §. értelmében bejelentette. Ha a hitbizományi bíróság a kérelemnek helyt ad, az így elidegenített vagy kicserélt vagyon helyébe lépett erdőterületet a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatolja. Az elidegenítési tilalom feloldására nézve egyébként ebben az esetben is a jelen §. első bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előző bekezdés rendelkezései szempontjából az erdőterülettel egy tekintet alá esik az a terület, amelyen jogszabály vagy erdőrendészeti hatósági rendelkezés értelmében erdőt kell telepíteni. A hitbizományi bíróságnak a jelen §. értelmében hozott határozata pótolja azt a hatósági tudomásulvételt, hozzájárulást vagy jóváhagyást, amely a föld-