Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

124 110. szám. erdőterületet vagy beerdősítendő területet szerez. (Az állagváltoztatás jogi fogalmára nézve egyébként utalok a 37. §-hoz fűzött indokolásra.) Ha ezt az állagváltoztatást záros határidőn belül végrehajtja, a megszerzett erdőt vagy beerdősítendő területet a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz kell csatolni s a felszabaduló vagyon ennyivel csökken. Az ily átalakítást azért kell záros határidőhöz kötni, mert a kötöttség alatt maradó és felszabaduló vagyon végleges kijelölését és szétválasztását nem lehet sokáig függőben tartani; hiszen minden pillanatban készen kell állani arra, hogy a felszabaduló vagyonban a családtagok részesedése megnyílik (18. §.), amikor a csereterületnek a hitbizományi vagyonhoz csatolása már nem történhetnék meg. A záros határidőbe azonban nem volna méltányos beszámítani azt az időt, amely alatt az állagváltoztatás céljából kötött jogügyletek a szükséges hatósági jóváhagyás vagy engedély kérdésében való döntés végett hatósági elbírálás alatt állanak. A 9. §-hoz. Van olyan hitbizományunk (a Széchényi-féle nagycenki hitbizomány), amelynek az alapítólevél sajátságos és teljesen magában álló rendelkezése alapján ezidőszerint két birtokosa van. Gróf Széchényi Ferenc ugyanis 1814-ben három elsőszülöttségi hitbizományt alapítván három fia részére, az alapítólevélben úgy rendelkezett, hogy ha valamelyik fiának ága kihalna, az ő ága javára alapított hitbizomány javai szálljanak át a másik két hitbizomány birtokosára ezek közös birtoklása és kezelése mellett. Ez az eset valóban bekövetkezett a nagycenki hitbizományra nézve. Minthogy azonban ily közös birtoklás mellett az említett három hitbizományból felszabaduló terület mennyiségének meghatározása nehezen megoldható bonyodalmakkal és vitákkal járna s a közös birtoklás egyébként is alig egyeztethető össze a hitbizományi intézmény természetével, minthogy továbbá az alapítólevél egyéb rendelkezéseiből az tűnik ki, hogy az alapító a kihalt ágak hitbizományi javait a túlélő ág hitbizományával maga is egyesíteni kívánta, a javaslatba oly rendelkezést vettem fel, amely szerint az ily hitbizomány vagyonát a társbirtokosok között egyenlő arányban meg kell osztani s a megosztással keletkezett részeket a testvérhit biz omány okhoz kell csatolni. Ez a rendelkezés elhárítaná azokat a nehézségeket, amelyek a szóbalevő három hitbizomány sajátos viszonyaiból a reform végrehajtásánál támadnának s viszont nem jár sem a közérdek, sem valamely jogos magánérdek sérelmével. A 10. §-hoz. A hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyon a javaslat szerint a legközelebbi várományosok között bizonyos kulcs szerint felosztásra kerül (12. §.). Erre azonban helyesen csak akkor kerülhet a sor, ha a jelenlegi hitbizományi birtokos meghal, lemond vagy hitbizományi birtoklási jogát más okból elveszti (18. §.). Méltánytalan volna a jelenlegi hitbizományi birtokost megfosztani annak a vagyonnak a haszonvételeitől, amelyekre ő még a törvény életbelépése előtt érvényesen jogot szerzett; ily jogfosztás jogrendszerünk hagyományos szellemével nem volna összeegyeztethető. A javaslat szerint ennélfogva a felszabaduló vagyon továbbra is annak a kezén marad, aki a törvény életbelépése időpontjában a hitbizomány birtokosa, de terhelve a részesedésre jogosultak (12. §.) várományi jogával. Ehhez képest a felszabaduló vagyonra nézve e vagyon utolsó hitbizományi birtokosa és a részesedésre jogosultak között olyan jogviszony keletkezik, mint amilyen az előörökös és az utóörökösök között áll fenn. A 11. §-hoz. A felszabaduló ingatlanok telekkönyvébe a felszabadulás folytán teljesítendő bejegyzések önként folynak a 10. §. rendelkezéseiből. A szükséges részletes szabályokat a 114. §. alapján kibocsátandó rendelet fogja megállapítani. A 12. §~hoz. A hitbizományi reform egyik legnehezebb kérdése az, hogy a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyon a jelenlegi hitbizományi birtokos után kinek jusson.