Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

110. szám. 113 a hitbizományok felszabadítására vonatkozó ezeket a különleges jogszabályokat kiegészíthesse, megváltoztathassa, vagy egyesíthesse olyan rendelkezésekkel is, amelyek a hitbizományok felszabadulásához még szükségesek. Az egységes eljárási jogszabályok az 1935. évi szeptember hó 1-én életbelépett rendelettel (R. G. Bl. 1935. évf. 93. sz.) már meg is állapíttattak. A jelen törvényjavaslatomban szem előtt tartott szempontokból különös figyelmet érdemelnek az irányadó osztrák jogszabályok is. Ausztriában mindeddig nem vezettek sikerre azok a törekvések, amelyek a hitbizományi intézmény eltörlésére irányultak. Az 1929. évi július hó 2-án kelt törvény (B. G. Bl. 231.) feloldotta ugyan azokat a hitbizományokat, amelyek csak bérházakból vagy csak készpénzből avagy értékpapírokból állnak. Az egyéb ingatlanokból is álló hitbizományok azonban Ausztriában ma is megvannak és pedig az 1932. évi statisztikai kimuta ások szerint 164 hitbizomány van, amelynek együttes területe 292.727 hektár. Az osztrák hitbizományi jog reformja*; az 1932. évi augusztus hó 18-án kelt törvény (G. B. Bl. 258.) tartalmazza. A törvény nem foglal állást a hitbizomány intézménye ellen, sőt indokolása reámutat arra, hogy abban a sokat vitatott kérdésben, vájjon a kötött vagy a szabad birtokon való gazdálkodás előnyösebb-e a köz szempontjából, az utóbbi időben a korábbi felfogásnak bizonyos átalakulása tapasztalható a kötött birtokon folytatott gazdálkodás javára. Ez a magyarázata annak, hogy a törvény általában nem szabadítja fel a nem csupán bérházakól álló ingatlan hitbizományokat, csak megkönynyíti a hitbizományok egyes részeinek vagy egészének különböző — főként közérdekű — célokra történő feloldását. A törvény szerint ugyanis a hitbizományi birtokos a hitbizomány rendezését kérheti. Ez a hitbizományrendezés állhat a hitbizományra súlyosan nehezedő köztartozásoknak a hitbizományi vagyonállagból történő kiegyenlítésében, hitbizományi vagyontárgyaknak telepítési célokra elidegenítésében, túlterhelt hitbizománynak feloldásában, várományosok hiányában hitbizomány feloldásában, kizárólag ingóságokból vagy bérházakból álló hitbizomány felszabadításában, végül a hitbizomány hoz tartozó ingatlan vagyonnak készpénztőkévé átalakításában. Hitbizományrendezési eljárás megindítására a törvényben megjelölt pénzügyi hatóságok, telepítési célokat szolgáló hitbizományrendezésre pedig az illető tartományi kormány is tehet indítványt. Telepítési célnak tekinti a törvény : teljesítőképes kisgazdatársadalom létesítését, kis- és középbirtokosok izmosítását, belterjes gazdasági üzemre berendezkedő középbirtokok létesítését és mezőgazdasági munkások földhöz juttatását. A hitbizományrendezési eljárás a törvény által létesített hitbizományi hivatalok hatáskörébe tartozik. A hitbizományi hivataloknak a közérdekű szempontokat kell szem előtt tartamok és az osztrák földbirtokreform törvényekben megszabott elveket kell érvényesíteniök. A csehszlovák köztársaság területén fennállott hitbizományokat az 1924. évi július 3-án kelt törvény (lásd Prager Archiv für Gesetzgebung und Rechtssprechung, 1924. évf. 729. és köv. 1.) megszüntette ; új hitbizományok nem alapíthatók. A hitbizományi vagyon sorsát mindenekelőtt a hitbizományi birtokos, a várományosok és a hitbizományi gondnok közös megállapodása szabályozhatja. A megállapodás érvényességéhez elég, ha ahhoz a hitbizományi birtokos s a három legközelebbi várományos vagy ezek hiányában a hitbizományi gondnok hozzájárul. A megállapodást a hitbizományi hatóság elé kell terjeszteni, jóváhagyás előtt minden érdekelt meghallgatandó. A megállapodás nem ellenkezhetik a törvény céljával. Ha kellő időben megállapodás nem jött létre, úgy az, aki a törvény életbelépésekor a hitbizomány birtokosa, a hitbizományi vagyont előörökösi minőségben Kópv. irooniány. 1935—1940. III. feötet. 15