Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

110. szám. 91 kell tekinteni, mintha ez rájuk a 12—17.- §-okban meghatározott részesedés címén szállott volna. A felszabaduló vagyonba a jelen törvény hatálybalépte után a részesedés megnyíltáig tett ily hasznos beruházások értékét a felszabaduló vagyonból csak akkor kell megtéríteni, ha a beruházást a hitbizományi bÍTÓság jóváhagyta. II. Fejezet. A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogviszonyai. 1. A családi hitbizomány élvezetére jogosult családtagok jogai. 30. §. A hitbizományi birtoklás az utódlás megnyíltával, vagyis a birtokos halálával vagy birtoklási jogának egyéb okból bekövetkező megszűntével az alapítólevélben meghatározott utódlási rend szerint hivatott utódra száll, amennyiben ez a törvény kivételt nem állapít meg. Az utódlásból ki van zárva : 1. aki nem magyar állampolgár, kivéve oly állam polgárát, amelynek területén magyar állampolgár birtokában álló hitbizomány van ; 2. aki állandóan külföldön tartózkodik vagy az év nagyobb részét rendszerint külföldön tölti el, anélkül, hogy ezt közszolgálata, betegsége vagy külföldön folytatott tanulmányai szükségessé tennék ; 3. az ünnepélyes szegénységi fogadalmat tett szerzetes; 4. aki az alapítónak vagy közeli hozzátartozójának sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, ha emiatt kitagadásnak lenne helye; 5. aki közvetlen birtokelődjének vagy az utódlás rendjében őt megelőző várományostársának az életére tört; 6. aki hazaárulást követett el. Akire nézve az előző bekezdés 1—6. pontjaiban felsorolt körülmények valamelyike birtoklásának ideje alatt következik be, a hitbizomány birtoklásának jogát elveszti. A 6. pont esetében a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvények rendelkezései megfelelően irányadók. Az utódlásból a sorrendben következő várományos vagy a hitbizományi gondnok kérelmére a hitbizományi bíróság határozatával kizárja azt, akit az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának a)—c) pontjai alapján jogerősen gondnokság alá helyeztek vagy akinek a kiskorúságát jogerősen meghosszabbították vagy akinek gondnokság alá helyezését az 1885 : VI. t.-c. 1. §-a alapján még kiskorúsága idején előzetesen jogerősen elrendelték, — feltéve, hogy az utódlás rendjében következő várományos az előbb említett okból kieső családtagnak s a vele szemben tartásra jogosultaknak illő eltartására megfelelő biztosíték mellett kötelezettséget vállal. Ilyen kötelezettség vállalása nélkül is helye van a kizárásnak, ha a kieső családtagnak s a vele szemben tartásra jogosultaknak ülő eltartása egyébként is biztosítva van. Ha a gondnokság alá helyezés iránt az eljárás az utódlás megnyíltakor folyik, kizárási kérelem előterjesztése esetében az utódlás kérdésében a határozat hozatalát el kell halasztani. A hitbizományi birtokos és az első várományos gondnokság alá helyezését az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ánaka>-c) pontjai, illetőleg az 1885: VI. t.-c. 1. §-a alapján, továbbá kiskorúságának meghosszabbítását a hitbizományi gondnok is kérheti. Az előd kizárása ivadékának utódlási jogát nem érinti. Ha az ivadék az után születik, miután a hitbizomány a kizárás következtében már más ágbeli családtagra szállott, a kizárt előd ivadékának utódlási joga a más ágból birtokba lépett hitbizományi birtokos birtoklását nem szünteti meg. Az előző bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly családtag ivadékaira, aki az utódlásból a második bekezdés 6. pontja alapján van kizárva. 31. §. A hitbizományi birtokos saját személyére nézve birtoklási joga12*