Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

92 110. szám. ról bármikor lemondhat. A lemondó nyilatkozat csak úgy érvényes, ha köz­okiratba van foglalva és a lemondó nyilatkozatot vagy a lemondó maga vagy az ő közokiratba foglalt meg­hatalmazása alapján más személy a hitbizományi bíróságnak bemutatta. 32. §. A hitbizományi alapítólevél­nek azok a rendelkezései, amelyek az utódlás rendjét nem az elsőszülöttség elve alapján, hanem ízörökség vagy korörökség (majorátus, szenioratus) elve alapján határozzák meg, hatályu­kat vesztik és helyükbe az elsőszülött­ség elvén alapuló utódlási rend lép, oly módon, hogy ha a jelen törvény hatálybalépésekor birtokban levő bir­tokos meghal vagy birtoklási joga egyéb okból megszűnik, elsősorban az ő ivadékait, ezek után az alapító iva­dékait, ezek után pedig az alapító­levél értelmében jogosult többi ágakat illeti az utódlás mindenkor az első­szülöttség rendje szerint. Hogy az utódlás kizárólag csak a fiúutódokat vagy a leányutódokat és ivadékait is megilleti-e, erre a hitbizo­mányi alapítólevél rendelkezései irány­adók. 33. §. Amennyiben a jelen törvény szerint a hitbizományi birtoklás joga vagy pedig a felszabadult hitbizomá­nyi vagyonban részesedés joga a ma­gyar állampolgárságtól függ, azokat a jogosultakat, akik a magyar állam­polgárságukat az 1921 : XXXIII. t.-cikkbe iktatott trianoni szerződés rendelkezései következtében vesztették el és ezek leszármazóit e jogok élvezeté­nek feltételei szempontjából úgy kell tekintem, mintha magyar állampolgá­rok lennének. 34. §. Ha valamely hitbizomány birtokosára egy másik hitbizomány is száll és erre az esetre az alapító más­ként nem rendelkezett, ennek a birto­kosnak a halálával vagy az utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyíltá­val közvetlen utódja csak az egyik hitbizományt tarthatja meg, a másik hitbizományt pedig, az első váromá­nyos mellőzésével a sorrendben követ­kező második várományosnak kell ki­adni. A közvetlen utód a két hitbizo­mány között választhat. Ha kettőnél több hitbizomány egye­sül egy kézben, a közvetlen utódra szálló hitbizományon felül a többit az előbbi bekezdés rendelkezéseinek meg­felelő alkalmazásával úgy kell az utód­lásra jogosult távolabbi várományo­soknak kiadni, hogy egy-egy váromá­nyosnak, illetőleg a tőle leszármazó ágnak csak egy-egy hitbizomány jus­son. Az előbbi bekezdések értelmében jogosult távolabbi várományosok hiá­nyában a közvetlen utódra több hit­bizomány is átszállhat; mihelyt azon­ban a fölös számú hitbizomány okra az előbbi bekezdések értelmében utód­lásra jogosult várományosok jelent­keznek, a közvetlen utód a fölös számú hitbizományokból egyet-egyet kiadni köteles. A közvetlen utódot illeti a vá­lasztási jog abban a tekintetben, hogy melyik hitbizományt tartsa meg; egyébként az utódlásra jogosult váro­mányosok, — ha az alapítólevél más­ként nem rendelkezik, — a várományosi sorrend szerint választhatnak. Ha azon­ban a közvetlen utód haláláig vagy az utána való utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyíltáig jogosult vá­rományos nem jelentkezik, a közvet­len utódot követő birtokos kezén egy hitbizományt kivéve, a fölös számú többi hitbizomány a jogi kötöttség alól felszabadul és a rajta nyugvó ter­hekkel együtt az utolsó birtokos sza­bad vagyonavá lesz, aki e terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel. Az előző bekezdésekben foglalt ren­delkezések nem nyernek alkalmazást akkor, ha az egy kézben egyesült több hitbizomány vagyonához tartozó mező­gazdasági ingatlanok együttvéve sem érik el a 2. §. 2. pontjában meghatá­rozott mértéket. 35. §. A hitbizomány birtokosa köte­les birtokelődei özvegyének és köz vet-

Next

/
Thumbnails
Contents