Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

88 110. szám. közjegyzőt küld ki. Ha a kir. közjegyző előtt a kiküldéstől számított hat hónapon belül egyesség létre nem jönne, a kir. közjegyző a hitbizományi bíróságnak jelentést tesz. A hitbizományi bíróság ilyen esetben nem peres eljárás útján állapítja meg azt, hogy a felszabaduló vagyonban a 12—16. §-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arány szerint részesednek és hogy a felszabaduló vagyon közöttük természetben miként osztassék meg. 19. §. A hitbizományi kötöttségből felszabadult ingatlanvagyont felszabadulásától kezdve mindaddig, amíg a részesedés megnyíltától számított tizenkét év el nem telt, sem élők közötti jogügylettel, sem halál esetére szóló rendelkezéssel elidegeníteni vagy megterhelni az érdekeltek beleegyezésével sem lehet, hacsak a törvény kivételt ;iem tesz. Ezt a tilalmat a részesedésre jogosultak tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a telekkönyvbe is be kell jegyezni. Az elidegenítési tilalom nem akadálya annak, hogy az ilyen felszabadult s a részesedésre jogosult személyre (12—14. §) átszállott ingatlan tulajdonosa az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan tekintetében törvényes örökösei között osztályt tegyen. Az elidegenítési tilalom nem gátolja az ingatlannak olyan szerző félre átruházását, aki a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonra nézve hitbizományi várományos. Az elidegenítési tilalom egyébként az első bekezdésben meghatározott idő alatt az üyen szerzővel szemben is tovább fennáll. Az elidegenítési tilalom a kisajátítást s a telepítési célra jogszabályon alapuló igénybevételt nem gátolja. 20. §. Ha a földmívelésügyi miniszter megállapítja, hogy a felszabadult ingatlanoknak vagy azok egy részének elidegenítése földbirtokpolitikai szempontból kívánatos, ilyen ügyleti elidegenítés céljára az igaz ságügy miniszter az érdekelteknek és a hitbizományi bíróságnak a meghallgatása után az előző §-ban meghatározott elidegenítési tilalmat feloldhatja. Ha az előző bekezdésben említett feloldás esetében az elidegenítési tilalom alól feloldott ingatlanokat a 12. §-ban meghatározott átszállás előtt a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa (10. §) idegeníti el, az elidegenített ingatlanok ellenértékét a felszabaduló vagyonhoz kell csatolni s arra a 10—-18. § ok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az ellenérték készpénzből vagy más ingóságokból áll, az igazságügyminiszter az elidegenítési tilalom feloldásával egyidejűleg az ellenértéknek zárolt betétként elhelyezését vagy a felszabaduló vagyonhoz csatolásnak más alkalmas módon való biztosítását rendeli el. Az ilyen ellenértéket nem kell a felszabaduló vagyonhoz csatolni akkor, ha a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa az ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradt vagyon tehermentesítésére fordítja. Az igazságügyminiszter azt is megengedheti, hogy a vagyon utolsó hitbizományi birtokosa a felszabaduló vagyonhoz már hozzácsatolt ellenértéket a hitbizományi bíróság ellenőrzése mellett a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon tehermentesítésére fordítsa. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az ellenértékre is, amely kisajátítás vagy telepítési célra történt igénybevétel esetében a felszabaduló vagyonhoz tartozó ingatlan helyébe lép. A 8. §-ban említett állagváltoztatás végrehajtása esetében az elidegenített ingatlanok ellenértéke nem esik a felszabaduló vagyonra vonatkozó szabályok alá. 21. §. Az igazságügy miniszter az érdekeltek, a hitbizományi bíróság és a földmívelésügyi miniszter meghallgatása után a 19. §-ban meghatározott megterhelés! tilalmat feloldhatja, ha a megterhelés hasznos beruházások végett szükséges. A beruházások végre-