Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

110. szám. 87 vagyon utolsó hitbizományi birtokosának azokat az ivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyílta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint várományos! joguk lett volna ; 3. a vagyon egyötöd része a törvényes örökösödés rendje szerint a va gyón utolsó hitbizományi birtokosának azokat a testvéreit és ezek ivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyílta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint várományosi joguk lett volna. A részesedés megnyíltának időpontjában már élő várományosokkal egy tekintet alá esik az akkor már megfogant méhmagzat is arra az esetre. ha élve születik meg A 2. és 3. pontban megjelölt várományosok közül mellőzni kell ivadékai val együtt azt, aki az 1. pont ért elme ben, mint legközelebbi várományos részesedik a felszabadult vagyonban. A hitbizományi utódlásból kizárt várományos (30. §) a felszabaduló hitbizományi vagyonban nem részesedik. 13. §. Ha a részesedésre jogosult csoportok (12. § 1—3. pont) valamelyikében nincs jogosult várományos, az erre a csoportra eső vagyonrészen a többi csoporthoz tartozó jogosultak a nekik jutó vagyonrészek arányában osztoznak. 14. §. Ha a részesedésre jogosult csoportok (12. § 1—3. pont) egyikében sincs jogosult várományos, a hitbizományi kötelék alól felszabadult vagyon az utolsó hitbizományi birtokos érvényes eltérő végintézkedése hiányában a törvényes örökösödés rendje szerint azokra száll, akik a részesedés megnyílta idejében a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának e vagyon tekintetében törvényes örökösei volnának. 15. §. Ha e törvény hatálybalépte idejében maga a hitbizomány alapítója vagy oly személy a hitbizomány birtokosa, aki a hitbizományt oly meghagyáalapján létesítette, amely a birtokos ivadékain kívül másnak utódlási jogot nem biztosított és a hitbizományi birtokosnak ivadékai vannak, a 12. § 3. pontjában megjelölt várományosok figyelmen kívül hagyásával a felszabaduló vagyon csakis a 12. § 1. és 2. pontjában meghatározott jogosultakat illeti. 16. §. Ha olyan személy, aki mint első várományos a hitbizományi utódlásra jogosult lett volna, e jogáról lemondott, ez a lemondás nem akadálya annak, hogy a lemondó, mint a felszabaduló vagyon utolsó hitbizományi birtokosának ivadéka vagy oldalrokona (12. § 2. és 3. pont) vagy mint törvényes örököse (14. §) a felszabaduló hitbizományi vagyonra vonatkozó jogait érvényesítse. 17. §. A részesedésre jogosultak a felszabaduló vagyon megosztását közokiratba foglalt egyességgel a 12—16. §-ok rendelkezéseitől eltérően is szabályozhatják. Ha a részesedésre jogosultak valamelyike nem korlátlanul cselekvőképes, az egyességhez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A részesedés megnyílása előtt kötött egyesség csak annyiban hatályos, amennyiben az egyességet kötő feleket a felszabaduló vagyonban a részesedés megnyíltakor részesedési jog valóban megilleti. Semmis az oly szerződés, amellyel a várományos a részesedés megnyílása előtt a felszabaduló vagyonra vonatkozó reménybeli jogait a részesedésre jogosultak körén kívül álló személyre átruházza vagy arra ily személynek jogot enged. 18. §. A jogosultak részesedése a felszabadult vagyonban abban az időpontban nyílik meg, amikor a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon hitbizományi birtokosa meghal vagy hitbizományi birtoklási jogát lemondás következtében vagy egyéb okból elveszti, avagy az előörökösként bírt felszabadult vagyonról lemond. A részesedés megnyílása után a hitbizományi bíróság a felszabaduló vaygon megosztásának tárgyalására kir.