Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

102. szám. 437 Bíróküldés, kizárás, mellőzés. 29. §. A bíróküldésre, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak, jegyzőjének és a közvádlónak kizárására és mellő­zésére nézve az 1896 : XXXIII. tör­vénycikkbe iktatott bűnvádi perrend­tartás (Bp.) és az azt módosító és kiegé­szítő jogszabályok rendelkezései meg­felelően irányadók. Ä fegyelmi tanács tagjának és jegyző­jének mellőzése felől a közvetlen maga­sabb fegyelmi bíróság határoz. A bíróküldés kérdésében a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa határoz. A m. kir. Kúria fegyelmi tanácsa, továbbá a legfőbb fegyelmi bíróság helyett más bíróságot nem lehet ki­küldeni. VI. Fegyelmi eljárás. Általános rendelkezések. 30. §. Fegyelmi eljárásban az alábbi 31—49. §-okban foglalt rendelkezések­kel nem szabályozott kérdésekben a Bp. és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkal­mazni, amennyiben a jelen törvény ren­delkezéseiből vagy a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik. 31. §. A terhelt személyes szabad­ságát korlátozó rendelkezésnek fe­gyelmi eljárásban nincs helye és csak az illetékes fegyelmi bíróság rendelheti el a terhelt testi vagy szellemi állapo­tának szakértővel megvizsgáltatását. 32. §. A fegyelmi eljárást mindig felügyeleti vizsgálat előzi meg. A felügyeleti vizsgálat feladata a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében döntéshez szükséges ténykörülmények és bizonyítékok feltárása ; a felügye­leti hatóságot és • a felügyeleti ható­ságnak a felügyeleti vizsgálat telje­sítésére kirendelt megbízottját ebben a körben a bizonyítékok megszerzése végett ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint a Bp. értelmében a vizsgálóbírót. 33. §. Fegyelmi eljárást csak az ille­tékes fegyelmi bíróság rendelhet el. 34. §. Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének. Ha a vádló a fegyelmi eljárás elren­delése után nem lát alapot fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt fel­mentését indítványozza. A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványához. 35. §. Fegyelmi ügyben senkit sem lehet szegénységi jogban részesíteni és a panaszos részére nem lehet pártfogó ügyvédet kirendelni. Feljelentés. 36. §. Feljelentést fegyelmi vétség miatt a felügyeleti hatóságnál kell meg­tenni. Más hatóság a nála tett feljelen­tést közli a felügyeleti hatósággal. Minden hatóság, ha oly tényeket észlel, vagy ha oly tények jutnak tudo­mására, amelyekből alaposan követ­keztethető, hogy a jelen törvény értel­mében fegyelmi felelősség alá eső sze­mélyt fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gyanúja terheli, köteles az általa észlelt, vagy tudomására jutott tényeket a fegyelmi felelősség alá eső személy felügyeleti hatóságával kö­zölni. Ha a jelen törvény hatálya alá tar­tozó személyt jogerősen gondnokság alá helyezték, vagy kiskorúságát jog­erősen meghosszabbították, vagy ha ellene csőd- vagy kényszeregyességi el­járás indult, vagy ha a csődnyitást va­gyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben eljárt hatóság köteles a felügyeleti hatóságot haladéktalanul értesíteni. Az eljárás megindítása. 37. §. Ha a felügyeleti hatóság akár feljelentés alapján, akár hivatalból foly­tatott felügyeleti vizsgálat eredménye szerint fegyelmi vétség megállapítására lát alapot, a felügyeleti vizsgálat ira­tait a feljelentéssel együtt megfelelő indítványtétel végett megküldi az ille­tékes (26., 28. §.) közvádlónak s erről a terheltet értesíti. Egyéb esetben az ügyet saját hatáskörében elintézi 8

Next

/
Thumbnails
Contents