Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

438 102. szám. erről értesíti a feljelentőt, ha azonban a feljelentő a 27. §. rendelkezései szerint fegyelmi eljárás elrendelésének indítványozására jogosult magánfél, a felügyeleti hatóság a 27. §. rendelkezései szerint jár el. 38. §. A köz vádló, amennyiben a felügyeleti vizsgálat adatait a vádemelés kérdésében való állásfoglalás szempontjából hiányosnak tartja, a szükségesnek vélt kiegészítés iránt indokolt indítványt terjeszt a felügyeleti hatóság elé, ha pedig úgy látja, hogy az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az iratokat megküldi az illetékes köz vádlónak. Mihelyt a köz vádló kellő alapot lát fegyelmi vétség megállapítására, a fegyelmi eljárás elrendelése végett tüzetesen indokolt indítványt terjeszt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot, ezt közli a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatóság eljárására a 37. §. rendelkezései irányadók. A köz vádló az indítványt annyi példányban nyújtja be, hogy egy példány az iratoknál maradjon, egyet-egyet pedig minden terheltnek kézbesíteni lehessen. 39. §. A fegyelmi bíróság elnöke az indítványt haladéktalanul közli a terhelttel, aki arra a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt írásban észrevételeket tehet. A fegyelmi bíróság a határidő lejárta után az ügyet — amennyiben szükségesnek tartj a,' a vádló és a terhelt meghallgatása után — zárt ülésben megvizsgálja ; ha az eljárásra kellő alapot lát, elrendeli a fegyelmi eljárást és az ügy tárgyalására határnapot tűz, különben pedig mellőzi az eljárást; megfelelő esetben elrendeli az ügynek az illetékes hatósághoz áttételét. Bűnvádi és fegyelmi eljárás összefüggése. 40. §. Ha a jelen törvény értelmében fegyelmi felelősség alá eső személy ellen bűnvádi eljárás indul, az ügyben eljáró hatóság köteles a felügyeleti hatóságot az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, valamint a vizsgálat elrendeléséről és megszüntetéséről, a vád alá helyezésről, a főtárgyalás kitűzéséről, a büntető parancs kibocsátásáról, az eljárás folyamán hozott ítéletről, és az eljárás megszüntetéséről haladéktalanul értesíteni, a bűnvádi eljárás befejezése után pedig köteles az iratokat a felügyeleti hatóságnak megküldeni. Az előző bekezdés rendelkezése irányadó akkor is, ha a 4. §-ban felsorolt valamely személy más minőségéből folyólag fegyelmi eljárás alá kerül. A terhelt védelme. 41. §. A terhelt attól az időponttól kezdve, amikor a felügyeleti hatóság az iratokat indítványtétel végett a köz vádlóval közli (37. §.), jogosítva van védőt igénybe venni és az iratokat megtekinteni. Ha a terheltnek nincs védője, védőt kell részére kirendelni: 1. ha ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, 2. ha gyanú forog fenn, hogy a beszámíthatóságot kizáró vagy korlátozó elmezavarban szenved, végűig 3. ha a bíróság védő kirendelését más okból szükségesnek tartja. Védő csak gyakorló ügyvéd lehet, aki nem bízhat meg ügyvédjelöltet helyettesítésével. Tárgyalás. 42. §. A szabályszerűen megidézett terhelt a tárgyalásra maga helyett védőt küldhet vagy védelmét írásban terjesztheti elő. Sem a terheltnek, sem a választott védőnek, sem az írásbeli védelemnek elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza, erre a körülményre a terheltet az idéző levélben figyelmeztetni kell. A terhelt személyes megjelenésre nem kötelezhető; ha azonban a tárgyaláson részt óhajt venni s a kitűzött tárgyalás megkez-