Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

436 102. szám« pesti kir. ügyészség, a legfőbb fegyelmi bíróságnál a koronaügyész, a koronaügyész ellen indított fegyelmi eljárásban pedig az igaz ságügy miniszter által esetenkint kirendelt köz vádló látja el. Magánvád. 27. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását a jogaiban sértett magánfél amiatt kéri, hogy a terhelt hivatali kötelességét gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegte (5. §. 1, pont), a felügyeleti hatóság pedig az ügyet indítványtétel végett nem tette át az illetékes közvádlóhoz (37. §.), vagy fegyelmi vétség megállapítására később nem lát alapot (38. §. második bekezdés), erről a felügyeleti hatóság a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt szabályszerűen meghatalmazott gyakorló ügyvéd által képviselve indítványozhatja a fegyelmi eljárás elrendelését. Az indítványt a felügyeleti hatóságnál kell benyújtani. Ha a magánfél indítványára a fegyelmi bíróság elrendeli a fegyelmi eljárást, a magánvádló jogai és kötelességei tekintetében a közvádlóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók ; nem illetik azonban meg a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai. Ha a fegyelmi bíróság a magánfél indítványára nem rendeli el a fegyelmi eljárást, erről a magánfelet értesíti ; határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. A feljelentő magánfelet a tárgyalásra akkor is meg kell idézni, ha a vádat közvádló képviseli, a kir. ügyészséget pedig a tárgyalás határnapjáról akkor is értesíteni kell, ha a tárgyalást a fegyelmi bíróság a magánfél indítványára tűzte ki; a kir. ügyészség a vád képviseletét ily esetben is átveheti. A kir. ügyészség meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Amennyiben a magánfél a tárgyaláson szabályszerű ügyvédi képviselet nélkül jelennék meg, a bíróság úgy tekinti, mintha nem jelent volna meg ; erre a feljelentő magánfelet az idézésben figyelmeztetni kell. Ha a közvádló a tárgyaláson a terhelt felmentését indítványozza, a magánfél jelenlevő képviselője átveheti a vád további képviseletét s az eljárás folytatása vagy a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt tehet. Illetékesség. 28. §. A fegyelmi eljárásra az a fegyelmi bíróság illetékes, amelynek területén a terhelt a felügyeleti vizsgálat elrendelésekor működik, a nyugdíjazott pedig nyugdíjaztatását közvetlenül megelőzőleg működött. Ha ez a hely a m. kir. Kúria hatóságának területén kívül esik, a fegyelmi bíróság hatáskörére vonatkozó megkülönböztetés szerint az illető budapesti bíróság fegyelmi tanácsa illetékes az eljárásra. Budapest székesfőváros területére nézve a törvényszékek közül annak fegyelmi tanácsa illetékes, amelynél, amely mellett, vagy amelynek felügyelete alatt a fegyelmi eljárás alá vont személy működik, illetőleg utoljára működött; ha ezen az alapon az illetékes bíróságot nem lehet megállapítani, a budapesti kir. törvényszék fegyelmi tanácsa illetékes. Ha a különböző fegyelmi bíróságok hatásköre alá tartozó személyek ellen kapcsolatos fegyelmi vétségek miatt indul eljárás, mindegyikre nézve rendszerint a számbajövő legmagasabb fegyelmi bíróság jár el; az eljáró magasabb fegyelmi bíróság azonban az ügyek együttes elintézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti. Egyenlő hatáskörű fegyelmi bíróságok közül kapcsolatos ügyekben az jár el, amelyik a többit megelőzte. A magasabb fegyelmi bíróság határozata a hatáskör tekintetében az alsóbbra kötelező. Illetékességi összeütközés esetében a közös fegyelmi felsőbíróság dönt.