Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-63. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1933/34. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1933/34. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1933:IX. t.-c.) az 1933/34:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 30. és 31. számú jelentései tárgyában

63. szám. 175 A hitelátruházások tekintetében az 1932/33. évi költségvetési törvénnyel bevezetett és bevált rendszer az 1933/34. évre is fenntartatott. Ennek megfelelően az 1933/34. évi költségvetésről szóló 1933: IX. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdésében maga a törvényhozás jelölte meg azokat a kiadási rovatokat, melyek között hitelátruházásnak az 1933/34. költségvetési évben helye lehet. Szabadon azonban ebben a keretben sem volt a hitelátruházási jog gyakorolható, mert ezzel a joggal az illető tárcák és üzemek — az imént hivatkozott törvényszakasz (2) bekezdésében foglalt további rendelkezés folytán — csak abban az esetben élhettek, ha arra a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával engedélyt adott. A hitelátruházással egybekapcsolt rovatok összhitelével szemben az 1933/34. évi kezelésben egyetlenegy esetben sem állott elő túlkiadás. Az államháztartás utalványozási főeredményei alapján az előirányzattal szemben bruttó összegekben: előirányzat megtakarítás : túlkiadás: nélküli kiadás: millió pengőben a rendes kiadásoknál 65*2 52*9 5*5 az átmeneti kiadásoknál 11*2 5*8 13*8 a beruházásoknál 6*6 0*5 3*9 Összesen 83*0 59*2 23*2 Ez eredmények szerint, ha a 83 millió P megtakarításból levonjuk az összesen 82*4 millió P-t tevő túlkiadást és előirányzat nélküli kiadást, úgy a költségvetési összhitellel szemben 0*6 millió P tiszta megtakarítás jelentkezik. A megtakarításból 23*3 millió P a személyi járandóságoknál állott elő, ami azonban a nyugdíjaknál mutatkozó 10*4 millió P túlkiadás figyelembevételével 12*9 millió P-re száll le. A megtakarítás főként annak folytán állott elő, hogy számos üresedésben levő állás betöltetlenül hagyatott, illetőleg, hogy a kinevezési tilalom folytán az évközben megüresedett állások betölthetők nem voltak. A nyugdíjaknál a kedvezőtlen eredményt a nyugellátásban részesülők számának lényeges emelkedése, a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (intercalare) elmaradása, továbbá az idézte elő, hogy az állami vas-, acél- és gépgyárak diósgyőri társpénztári nyugbérágazata előző evekből eredő hiányainak végleges elszámolására 3*5 millió P-t kellett fordítani. Az államadósságoknál mutatkozó 28*9 millió P megtakarításnak egy része a fizetési kötelezettség kényszerű elhalasztása folytán keletkezett. Az előirányzat nélküli kiadások az utalványozott összes kiadásnak, szemben az előző évi 2*5%-os és az 1931/32. évi 10%-os eredménnyel, csak 2%-át teszik ki, míg a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások együttes összegének aránya az utalványozott kiadások főösszegéhez az 1931/32. évi 14*2% és az 1932/33. évi 5*3%-kal szemben 7% volt. Az utalványozott állami kiadások az 1931/32. évben 1.387*7 millió P-t, az 1932/33. évben 1.184*1 millió P-t, az 1933/34. évben pedig 1.184*5 millió P-t tettek ki. A költségvetésileg előirányzott bevételekkel szemben előírásban a bevételi visszamaradás 18*7 millió P, a bevételi többlet és az előirányzat nélküli bevételek együttes összege 84*4 millió P, így a tiszta bevételi többlet 65*7 millió P.