Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.
Irományszámok - 1935-63. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1933/34. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1933/34. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1933:IX. t.-c.) az 1933/34:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 30. és 31. számú jelentései tárgyában
176 63. szám. Az állami közigazgatás lerótt bevételei az 1931/32. évben 989*2 millió P-t, az 1932/33. évben 772*7 millió P-t, az 1933/34. évben pedig 808*6 mülió P-t tettek ki. A külön törvényes felhatalmazások alapján felvett, fentebb már megemlített kölcsönökön kívül az államvasutak a Fuvarhit elintéz et rt. útján a Külföldi Hitelezők Alapjából 10 millió P kölcsönt vett fel, hogy a felgyülemlett számlatartozások nagyrészben kifizethetők legyenek. E kölcsönből, az 1933/34. év végén még fennálló 4*5 millió P mint rövidlejáratú forgótőkekölcsön, az államvasutak elszámolási rendszerének megfelelően, az átfutó kezelésben az idegen pénzek között van kimutatva. A hitelműveleteket illetően pedig megjegyzendő, hogy az útépítési vállalkozók által érdembehozott 4*6 millió P kereseti összeg erejéig újabb kötelező jegyek bocsáttattak ki, továbbá, hogy a Siószabályozási és mederbővítési munkálatoknak hitelezési alapon történt vállalatba adásából kifolyólag 1934. évi június hó végével 0*7 millió P-s tartozás áll fenn, végül, hogy az államvasutak a villamosítás folytán okvetlenül szükségessé vált biztosítóberendezés létesítésével kapcsolatosan, a Telefongyár rt-tól 0'2 millió P-s áruhitelt vettek igénybe. Tekintettel azonban a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c.-ben foglalt egészen általános felhatalmazásra, a kormány fenti intézkedései ellen észrevétel nem emelhető. Megjegyzendő még, hogy az 1933/34. év után, az 1934: XXI. t.-c. 2. §-ában külön felhatalmazást is nyert a kereskedelemügyi miniszter arra, hogy közutak kiépítési munkálatait 10*5 millió P keretében kötelező jegyek kibocsátása mellett történő hitelezés alapján végeztethesse el. A zárszámadásnak az I. »Valódi kezelés«-t követő része a : HITELMŰVELET! KEZELÉS. A hitelműveleti kezelés azt a célt szolgálja, hogy feltüntesse és nyilvántartsa azokat a kölcsönöket, amelyeket az üzemek nem magánosoktól, hanem magától az államtól kapnak s amelyekért előre megállapított évi törlesztés mellett rendszeresen kamatokat is tartoznak fizetni. Ez a kezelés tehát még az átfutó kezelésnél is kevésbé érinti a zárszámadási eredményeket, mivel benne a kiadások és bevételek azonos összegekkel szerepelnek. A hitelműveleti kezelésben tartatnak nyilván azok a követelések és tartozások is, amelyek a kölcsönök révén keletkeztek. Az 1933/34. évben az állami közigazgatás az egyes állami üzemek részére öszszesen 33 millió P-t folyósított kölcsönképpen. Figyelembe véve, hogy a tárgyévben az üzemek tartozásukból 6*1 millió P-t törlesztettek, az állami közigazgatás követelése ezen számadási évben — 26*9 millió P tiszta gyarapodással — 104 millió P-ről 130*9 millió P-re emelkedett. ATFUTÖ KEZELÉS. Az átfutó kezelés az állami zárszámadásokban azokat a bevételeket és kiadásokat tünteti fel, amelyek az állami gazdaság egészének az egyes gazdasági ágazatokhoz, azoknak egymáshoz, vagy valamely nem állami vagyonhoz való viszonyából származnak, amelyek azonban az állam vagyonára mennyiségileg befolyással nincsenek.