Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.
Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról
40 7, szám. tésű tagjaira kötelezővé tétessék. Lehetővé teszi a gyakorlati közigazgatási vizsga előírása a minden vonalon szükséges szelekciónak a közoktatásügyi igazgatás egész vonalán való érvényesítését s egyben biztosíték arra is, hogy a tanügyi fogalmazói személyzet említett képesítésű tagjai sem elméleti, sem gyakorlati tudásban nem maradnak a többi igazgatási ág fogalmazói tisztviselői mögött. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételének előírásával egyidejűleg intézkedni kell abban a tekintetben is, hogy a vizsga letételének egyik feltételéül megszabott háromévi gyakorlati időt hol kell, illetőleg hol lehet eltölteni. Az errevonatkozó rendelkezés a vallás- és közoktatásügyi és nevelési igazgatási szakvizsgára bocsátást illetőleg az 1933 : XVI. t.-c. 39. §-a alapján kiadott 2310/1934. M. E. sz. rendelet hetedik bekezdésében foglalt rendelkezés helyébe lép. Mivel a tanügyi fogalmazói személyzet munkájában a pedagógiai funkció szinte elválaszthatatlanul összeforr az igazgatási ügyintézéssel, gondoskodni kívánok arról, hogy a személyzetnek tanári képesítésű tagjai megfelelő elméleti és gyakorlati közigazgatási kiképzésben részesíttessenek. A 13—14. §§-hoz. Ezek a szakaszok a középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák tanulmányi felügyelőiről, valamint a népiskolák és óvodák körzeti iskolafelügyelőiről rendelkeznek, megállapítják a tanulmányi felügyelők és körzeti iskolafelügyelők képesítését, megbízásuknak módját és természetét s — az általános indokolásban részletesen kifejtett okokból — kimondják, hogy a tanulmányi felügyelőket és körzeti iskolafelügyelőket ez a megbízatásuk tanítói, tanári vagy igazgatói tennivalóik alól nem mentesíti. A tanulmányi felügyelők az általuk végzendő iskolalátogatás alkalmával szabályszerű napidíjban és útitérítményben fognak részesülni, míg a körzeti iskolafelügyelők a felügyeletük alá tartozó tanítók, illetőleg a meglátogatásukra szükséges napok számához igazodó évi átalányt fognak kapni. A tanulmányi felügyelők és körzeti iskolafelügyelők kiválogatásánál nem kívánnék tisztán és kizárólag az állami iskolák tanerőire szorítkozni, a megbízás szempontjából figyelemmel óhajtok lenni a községi, valamint az egyházi hatóság alatt álló iskolák kiváló tanerőire is. Természetesen a községi és felekezeti tanerők megbízását az iskolafenntartó, illetőleg az iskolafenntartó hatóságának előzetes beleegyezésétől fogom függővé tenni. A 15. §-hoz. Ez a szakasz a nevelés egységének, valamint az elvi kérdések szakszerű elbírásának biztosítása érdekében az évtizedek óta kitűnően működő és nagymultú Országos Közoktatási Tanács szervezetét kívánja törvényben lefektetni és korszerű átszervezését biztosítani. A 16. §-hoz. Ez a szakasz az előző szakasz rendelkezéseinek mintegy kiegészítéseként és az általános indokolásban kifejtett célból a Tankerületi Közoktatási Tanács szervezését rendeli el, megállapítván egyúttal főbb vonásaiban ezeknek a tanácsoknak feladatkörét és szervezetét. A 17. §-hoz. Ez a szakasz a tankerület székhelyén tankerületi fegyelmi bizottság alakítását rendeli el és megállapítja megalakításának módját, szervezetét. Előírja, hogy a bizottság konkrét esetben az elnökön felül két tagból álló tanácsban jár el s a tanácsba a tagokat a tankerületi királyi főigazgató osztja be. A tankerületi fegyelmi bizottságnak, mint elsőfokú fegyelmi hatóságnak a közoktatásügyi igazgatásba való beiktatása érezhető hiányt hivatott pótolni. Különösen a középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák tanárainak fegyelmi felelősségrevonása esetén jelentkeztek nehézségek, mert hiányzott az az elsőfokú fegyelmi fórum, amely egyrészt a fegyelmi ügy kivizsgálásában cselekv'í részt vehetett volna, másrészt elsőfokon ítélkezhetett volna. Ennek az elsőfokú fegyelmi hatóságnak hiányában a miniszternek esetről esetre ötletszerűen kellett valakit
