Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

7. szám. 41 a fegyelmi ügy kivizsgálásával megbízni s a vizsgálat eredménye alapján elsőés egyben végsőfokon a fegyelmi ítéletet meghozni. A 18. §-hoz. Ebben a szakaszban történik rendelkezés arra vonatkozólag, hogy a tankerületi királyi főigazgató, a királyi tanfelügyelő, a tanügyi fogalmazói személyzetnek a különböző tanügyi hatóságoknál szolgálatot teljesítő tagjai, valamint az egyes iskolafajok tanítói, tanárai és igazgatói fegyelmi felelősségrevonása esetében követendő eljárásra vonatkozólag mely jogszabályok irányadók, illetőleg mely esetekben hoz elsőfokú határozatot a tankerületi fegyelmi bizottság. Külön is reá kell mutatnom a szakasz (2) bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint a tanulmányi felügyelőknek és körzeti iskolafelügyelőknek ezen minőségükből kifolyólag keletkezett fegyelmi ügyeiben elsőfokon a tankerületi fegyelmi bizottság határoz. Mint a javaslat 13. és 14. §-ainak indokolásánál kifejtettem, a tanulmányi felügyelői és körzeti iskolafelügyelői megbízásban az iskolafenntartó előzetes beleegyezésétől feltételezetten egyházi hatóság alá tartozó iskolák kiváló tanerőit is részesíteni kívánom. Mivel azonban ezek a felügyelők is az állami főfelügyéleti jog keretében fognak eljárni, állami funkciót fognak teljesíteni, ebben a minőségükben kifejtett tevékenységük fegyelmi elbírálása tekintetében nem tartozhatnak a saját, egyházi hatóságuk fegyelmi joghatósága alá, hanem reájuk is az állami tanügyi alkalmazottakra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Ennek a szakasznak (*), (5), (6) és (7) bekezdései az egyházi hatóság alá tartozó iskolák fegyelmi szabályzataira, tanerőinek fegyelmi felelősségrevonása esetében követendő eljárásra, az állásvesztésre ítélt tanerők újból alkalmazására vonatkozólag tartalmaznak érdemben a középiskoláról szóló 1934: XI. t.-c. 19. §-ának (2—6) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel azonos rendelkezést. A 19. §-hoz. Félreértések elkerülése céljából gondoskodni kell annak kimondásáról, hogy a közigazgatási bírósági jogvédelem nem szenved csorbát azért, mert ez a törvény a miniszter hatáskörének egy részét a tankerületi királyi főigazgatóra ruházza és hogy a panaszt a tankerületi királyi főigazgató határozata ellen kell a közigazgatási bírósághoz intézni. A 20. §-hoz. Az igazgatás átszervezésének zavartalan lebonyolítása érdekében szükség van arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ebben a szakaszban körülírt, záros határidőhöz kötött felhatalmazást megkapja, mert csak ilyen felhatalmazás birtokában lesz módjában minden helyre az arra legalkalmasabb egyént állítani. Ennek a felhatalmazásnak a külső tanügyi igazgatásnál és felügyeleti szerveknél működő személyzeten és a minisztérium fogalmazási személyzetén kívül éppen a szoros, sőt elválaszthatatlan összefüggés miatt ki kell terjednie a minisztérium számvevőségi és segédhivatali, valamint a közalapítványi igazgatásban alkalmazott egész személyzetre. A jelenlegihez hasonló felhatalmazást biztosít a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére az 1934: VIII. t.-c. 13. §-a és az 1934 : X. t.-c. 15. §-a a Magyar Nemzeti Múzeum átszervezése, illetőleg a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezése alkalmával. Ugyancsak felhatalmazást nyer ebben a szakaszban a miniszter arra, hogy az átszervezés alkalmával a tanügyi fogalmazói személyzet egyesített létszámába a tanfelügyelői karnak azokat az érdemes tagjait is kinevezhesse, illetőleg kinevezésre előterjeszthesse, akik nem rendelkeznek ebben a törvényben előírt elméleti képesítéssel. Ennek lehetővétételét nemcsak méltányossági szempontok, hanem jól felfogott oktatásügyi érdekek is indokolják. A 21. §-hoz. Ennek a szakasznak első bekezdése kifejezetten rendelkezik abban a tekintetben, hogy ez a törvény a vallás- és közoktatásügyi miniszter Képv. iromány. 1935—1940. I. tötet, 6