Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

7. szám. 39 E szakasz rendelkezései a főfelügyeleti jog természetének megfelelően az ezen jog keretében eljáró minden egyes hivatalos személy részére biztosítják azt a jogot, hogy szükség esetén a közvetlenül érdekelt tanítót, tanárt vagy igazgatót a szabálytalanságok megszüntetésére vagy a mutatkozó hiányok pót­lásának szükségességére figyelmeztethessék. Egyúttal azonban gondos figye­lemmel vannak ezek a rendelkezések az egyházak iskolai önkormányzatára s ezért a főfelügyeleti jogkör keretében eljárók számára intézkedési jogot nem adnak, a szükséges intézkedést az érdekelt iskolafenntartó hatóságára bízzák, illetőleg azt ettől a hatóságtól várjak. Mivel pedig fontos kulturális érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy az egyházak iskolai önkormányzata mindaddig, míg az a nevelés és oktatás tökéletesbítését szolgálja, csorbítatlanul megőriztessék, sőt egyes talán túlbuzgó iskolafelügyeleti közeg felesleges beavatkozásától is mentesíttessék, a javaslat az iskolafenntartó hatóságával való közvetlen érint­kezésre csak az állami főfelügyeletet gyakorló tankerületi királyi főigazgatót, — illetőleg a népiskolák tekintetében az 1876: XXVIII. t.-c-.ben biztosított jog és az e törvény meghozatala óta kifejlődött gyakorlat alapján — a királyi tan­felügyelőt hatalmazza föl. Mind a tankerületi királyi főigazgatóban, mind pedig a királyi tanfelügyelőben meg van a kellő biztosíték arra, hogy csak akkor kérik az iskolafenntartó hatóságának intézkedését, közbelépését, ha azt valóban komoly indokok, a nevelés és oktatásügy fontos érdekei sürgetik. A 10. §-hoz. Ez a szakasz kiegészíti az 1934: XI. t.-c. 41. §-ának azt a ren­delkezését, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházi hatóság alatt álló középiskolák érettségi vizsgálataira kormányképviselőt rendel, amidőn ezt a rendelkezést a középfokú szakiskolák érettségi, illetőleg képesítővizsgálataira vonatkozólag is kiterjeszti. Ennek a rendelkezésnek logikus folyománya az a megállapítás, hogy az állami főfelügyeletet ellátó kormányképviselő a közép­fokú szakiskolák érettségi vizsgálatain is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint amelyeket az idézett törvényszakasz a középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselő számára biztosít. A 11. §-hoz. Ez a szakasz intézkedik aziránt, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után megszűnő különböző iskolafelügyeleti szervek fogalmazási és felügyeleti teendőit ellátó személyzetét a tanügyi fogalmazói személyzet lét­számában kell egyesíteni. Egyben ugyanez a szakasz megállapítja a személyzet tagjainak képesítését is. Ennek a képesítésnek egyetemi képesítésnek kell lennie, de az egyaránt lehet középiskolai, középfokú szakiskolai tanári oklevél, vagy pedig jogtudományi, államtudományi vagy közgazdaságtudományi tudori ok­levél. A képesítést azért kellett ilyen értelemben megállapítani, mert a tanügyi fogalmazói személyzetnek mind igazgatási, mind pedagógiai feladatokat kell meg­oldania s így egyaránt szükség van közigazgatási és pedagógiai szakemberekre. A szakasz harmadik bekezdése lehetőséget nyújt arra is, hogy a tanügyi fogalmazói létszám tiz százalékának erejéig és a létszám terhére polgári iskolai előadók, illetőleg népiskolai előadók is kinevezhetők legyenek. Ennek a ren­delkezésnek felvételével lehetőséget kívánok biztosítani egyrészt arra, hogy a polgári iskolai tanári oklevéllel bíró kiváló tanulmányi felügyelők és népiskolai tanítói oklevéllel bíró ugyancsak kiváló körzeti iskolafelügyelők elméleti és gya­korlati tudásukat a tanügyi igazgatásban közvetlenül is érvényesíthessék, más­részt pedig ezek — mint az igazgatás aktív tagjai — magasabb fizetési osztá­lyokba is emelkedhessenek. A 12. §-hoz. A tanügyi fogalmazói állásoknak egyetemi képesítéshez kötésé­vel lehetővé vált, hogy a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele a tanügyi fogal­mazói személyzetnek a közigazgatási fogalmazói tisztviselők részére előírt képesí-

Next

/
Thumbnails
Contents