Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

886. szám. 547 A kuruzslás elleni küzdelemben még az a tény sem befolyásol, hogy egyes államokban, így a Németbirodalomban gyógyítási szabadság van, ahol sokak nézete szerint a kuruzslás ellen leghatékonyabb eszköz az olcsó vagy szegényekre nézve ingyenes orvosi ellátás biztosítása, valamint a műveltség színvonalának emelése. A Németbirodalomban ugyanis a gyógyítási szabadság állandóan fokozódó támadások tárgya és a méltányos orvosi díjszabás, valamint az egészségügyi ismeretek terjesztése mellett szükségesnek látom a kuruzslók példás megbüntetését is. A javaslat kihágássá minősíti az orvosi cím megjelölés vagy a közönség megtévesztésére alkalmas egyéb jelző vagy címzés használatát, az orvosi kamarai tagság színlelését is, valamint' az orvosi hivatás szabad gyakorlatának megjelölését. Gondoskodik végül a javaslat az orvosi érdekképviseletek. megalakulásának zavartalan lebonyolításáról is. A javaslat az egészségügyi kormányhatóság által az éridekeltség köréből vett ideiglenes bizottságokra bízza a megalakítást. Az ideiglenes bizottságok által fel nem vett orvosok jogsérelmüket természetesen csak a szabálys erűen megalakult kamarák útján orvosolhatják. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. i". Fejezet. Az orvosi kamarák szervezete. Az 1. §.-hoz. A törvényjavaslat szerint az orvosi kamara a gyakorlatot folytató orvosok képviselete. A 19. §. (2) bekezdése szerint ennek a törvényjavaslatnak szempontjából az orvosi gyakorlat alatt az orvosi magángyakorlatot, vagyis az orvosoknak szabad hivatásában kifejtett gyógyító tevékenységét kell érteni. Ennélfogva az orvosi kamara az orvosi magángyakorlatot folytató orvosok képviselete. Mivel az orvosi kamaráknak a rendeltetése az orvosok erkölcsi és anyagi érdekeinek érvényesítésén vagyis a tulaj donképeni érdekképviseleten kívül a közérdeknek a felügyeleti, fegyelmi és javaslattételi tevékenységgel való érvényesítése, indokolt, hogy a közszolgálatban álló orvosok is tagjai lehessenek. A közalkalmazásban álló orvosoknak, beleértve a tényleges honvédorvosokat is, ha "magángyakorlatot kívánnak folytatni, úgy a kamara tagjai közé való felvételük kötelező, bár a magángyakorlatot nem folytató orvos is kérhetik a kamarába való felvételt. A törvényjavaslat az orvosok helyi érdekképviseleti szerveként az egyes kamarákat, országos vonatkozásban pedig az Országos Orvosi Kamarát jelöli ki. Az Országos Orvosi Kamara szabályszerűit nem fellebbviteli fóruma az orvosi kamaráknak, hanem csak közvetíti az egyes kamaráknak a belügyminiszterrel való érintkezését olyképpen, hogy azok felterjesztéseit véleményes jelentésével továbbítja. A belügyminiszter úgy az egyes kamaráknak, mint az Országos Orvosi Kamarának főfelügyeleti szerve, egyúttal a törvényben meghatározott kivételekkel rendszerint a fellebbezési fóruma is. A 2. §-hoz. A törvényjavaslat az orvosi kamarák számának, székhelyének és területének megállapítását a belügyminiszter hatáskörébe utalja. Annyiban megköti a belügyminiszter elhatározását, hogy egy-egy felállított kamara joghatósága 100-nál kevesebb és 1000-nél több orvosra nem terjedhet ki. E rendelkezés célja az egyes kamarák arányosítása : a túlkicsiny és túlnagy kamarák megalkotásának elkerülése, mert az előző életképtelen,, az utóbbi pedig megnehezíti az orvosoknak a kamarával való zavartalan érintkezését és bensőségesebb viszonyát.