Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

548 886. szám. A Budapest székesfőváros területén az 1934. évi december hó 31-én magángyakorlatot folytató orvosok megoszlása a következő volt: Az I. kerületben 283 a II. > > 215 » III. > > 102 » IV. > > 323 » V. > >" 475 » VI. > > 602 » VII. ) > 802 » VIII. > • 668 » IX. > > 306 » X. ) > 86 i XI. % > 131 ezekhez járul még legalább 200 klinikai és kórházi orvos, akik ebben a kimutatásban nem szerepelnek. Mivel ezek szerint az orvosi kar jelentős része Budapesten tömörült és a törvényjavaslat ki akarja zárni a más érdekképviseleteknél szerzett kedvezőtlen tapasztalatok alapján a túlnagy kamarák megalakulását, ezért a Budapesten gyakorlatot folytató orvosok számára 3 kamara létesítését kötelezően előírja. A 2. §-ban előírt területi megosztás következtében a budai kamarában 1000-nél valamivel kevesebb orvos fog helyet foglalni. A pesti északi és déli kamarákban pedig az orvosok száma 1500 körül fog mozogni. Megjegyzem azonban, hogy a kerületi kimutatásban feltüntetett megoszlás nem felel meg teljesen a törvényjavaslatban meghatározott rendelőhely szerinti eloszlásnak, ennélfogva a törvény életbeléptetése után a rendelők szerinti eloszlás némileg módosulni fog. A budapesti területi megosztásnak következménye az, hogy a pesti északi kerületben a magángyógyintézeti orvosok, a pesti déli kerületben pedig a klinikai tanárok és orvosok arányszáma lesz nagyobb szemben a budai kamarával. A 3. §-hoz. Míg az 1876 : XIV. t.-c. 43. §-a az orvosi gyakorlathoz csak a hazai vagy honosított orvosi oklevelet kívánja meg, addig a törvényjavaslat szerint az orvosi gyakorlatot csak a kamarába felvett orvos folytathat. A felvételnek a 3. §. szerint két pozítiv előfeltétele van, t. i. 1. a magyar honosság, 2. a hazai vagy szabályszerűen honosított orvosi oklevél. Nem magyar honos orvosok az orvosi kamarának tagjai ugyan nem lehetnek, azonban nemzetközi egyezmények megengedhetik részükre az orvosi gyakorlatot, amikor a kamara joghatóságát a 19. §. (4) bekezdése szabályozza. Minden orvos csak egy orvosi kamarának lehet tagja. A felvételre ületékes kamarát nem az orvos lakóhelye határozza meg, hanem ahhoz igazodik, hogy az orvos hol folytat állandó gyakorlatot. Ebből következik, hogy minden orvos állandó rendszeres orvosi gyakorlatot csak egy kamara területén folytathat. Természetes azonban, hogy a közhivatalnoki minőségben vagy a 19. §. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményeknél teljesített orvosi működés a törvényjavaslat szerint nem orvosi magángyakorlat és így nem esik ebből a szempontból korlátozas aia. A 4. §-hoz. A 3. §. (1) bekezdésében meghatározott előfeltételekkel rendelkező orvost sem lehet a kamara tagjai sorába felvenni, ha kizáró okok forognak fenn. E kizáró okok : a) az önjogúság hiánya, mert kiskorú, továbbá gondnokság alatt álló személyek