Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról
546 886. szám. az is, hogy a karérdek szempontjából annyira támadott állás- és jövedelemhalmozások kérdése rövidesen rendeződni fog. Az orvosi kamara tagjai a kamara fegyelmi hatósága alatt állanak Wvosi magángyakorlatuk tekintetében. A fegyelmi hatóság a honvédorvosi tisztikar tagjait kivéve, azokra is kiterjed, akiknek más fegyelmi hatóságuk is van. • Fegyelmi vétség a kötelesség elhanyagolásán vagy nem teljesítésén és a hivatási vagy kari tekintélysértő magatartáson felül a törvényjavaslattal felállított tilalmak áthágása is. A fegyelmi eljárás befejezése és a fegyelmi vétkesség megállapítása természetesen nem zárja ki azt, hogy az illetőt magán- vagy büntetőjogilag, avagy a közhivatali tisztesség szempontjából is felelősségre ne vonják. Minthogy a fegyelmi büntetések elég súlyosak, mert a feddésen és a pénzbírságon felül a gyakorlattól való ideiglenes felfüggesztést, sőt a gyakorlattól való eltiltást is lehetővé teszik, fölöslegesnek látszott a javaslat által felállított tilalmak áthágásának kihágássá minősítése. Kétségtelen ugyanis, hogy a legsúlyosabb fegyelmi büntetés sokkal érzékenyebb hátrányt jelent az illető orvosra, mint a kihágás miatt elzárás-büntetésre elítéltetése, aminek a gyakorlatra oly hátrányos jogkövetkezményei nincsenek. Viszont lehetővé teszi a javaslat a fegyelmi büntetéssel sújtott, de különben figyelemreméltó enyhítő körülményekre hivatkozó orvos jogaiba viszszahelyezését is : bizonyos idő elmultával a csekélyebb jelentőségű fegyelmi büntetések bejegyzése még az orvosi törzskönyvről is törölhető és hosszabb idő elmultával még a gyakorlattól eltiltást kimondó fegyelmi ítélet is kegyelmi úton hatálytalanítható. A fegyelmi hatóságot elsőfokon, a választmányi tagokból, másodfokon bírói tagok bevonásával alakult fegyelmi bíróság gyakorolja. A vádat a kamarai ügyész, illetőleg az Országos Orvosi Kamara ügyésze képviseli; az Országos Orvosi Kamara által alkotandó fegyelmi szabályzatnak egyébként az 1929 : XXX. törvénycikknek a vád és védelem egyenjogúságán alapuló rendelkezéseit kell figyelembe vennie. IX. Régóta érzett hiányt szüntet meg a javaslat az orvosi hivatás fokozottabb büntetőjogi védelmével. Speciális deliktumként állapítja meg az orvosi hivatás színlelését és ezt, mint vétséget súlyosabb büntetésben részesíti. Ennek a bűncselekménynek megtorlására ugyan eddig is módot adott az 1908 : XXXVI. t.-c. 50. §-a; azonban ezen szakasz szerint tényálladéki elem az anyagi kár okozása és a tettesre nézve anyagi előny szerzése. Minthogy pedig úgy az anyagi kár okozása, mint az anyagi előny szerzése perrendszerűleg nehezen bizonyítható és hiszékeny emberek orvosi minőség színlelésével könnyen megtéveszthet ők. Az orvosi gyakorlatra jogosultságot az orvost igénybevevő fél nem vizsgálhatja, már csak a betegekkel szemben anyagi célzat nélkül okozható erkölcsi kár elhárítása, végül az orvosi gyakorlattól eltiltottak működésének meggátlására is indokoltnak teszik ezen bűncselekmény megállapítása. A szakköröknek régi panasza az is, hogy az 1879: XL. t.-c. 92. §-a nem elég hatékony eszköz a közegészségügyi szempontból annyira káros kuruzslás megakadályozására. A háború utáni évek tömeglélekállapota különösen kedvezett annak, hogy lelkiismeretlen egyének az ítélőképességükben csökkent betegek jelentős hányadát üzleti érdekkörükbe vonják ós ezzel oly sok esetben testi és lelki romlásukat okozzák. A javaslat más rendelkezése lehetetlenné teszi az ú. n. falazó orvosok működését ; a kuruzslásnak vétséggé minősítése és a kuruzslás tényálladéki elemeinek szabatos meghatározása remélhetőleg véget fog vetni az erre nem hivatott elemek részéről a gyógyítás felelősségteljes menetébe való illetéktelen beavatkozásnak.
