Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről
885. szám. 519 indokolásban említett okokból nem von szabályozásának körébe. A szóbanlevő rendelkezés értelmében a vagyoni felelősség érvényesítésének előfeltétele, hogy a kártérítési igényt a fegyelmi bíróság előzetesen megállapítsa. Önként érthető, hogy ennek az igénynek a megállapítására a javaslat rendelkezései alá tartozó bármely személy tekintetében az a fegyelmi bíróság lesz hivatva, amely a javaslat rendelkezései értelmében az illető személy felett a fegyelmi bíráskodást gyakorolja. A 21. §-hoz. A fegyelmi bíróságok szervezete tekintetében a hatályos joggal szemben javasolt eltérések a fegyelmi felsőbíróságok tagjai számának csökkentésére, az elnöklésnek és a fegyelmi bíróságok alakulásának a módjára vonatkoznak. Az 1913 : XXV. t.-c. 6. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa az elnökön felül hat, a kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa pedig ugyanazon §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az elnökön felül nyolc tagból áll. A javaslat a tagok számát mindkét bíróságnál kettővel leszállítja. A leszállítást gyakorlati tekintetek — felsőbíróságoknak egyéb tennivalókkal amúgyis túlterheltsége — kívánják meg s nincs aggodalmam a tekintetben, hogy a tanácstagok számának leszállítása az ítélkezés alaposságát veszélyeztethetné. A javasolt szabályozás egyúttal közelebb hozza a fegyelmi bíróságok szervezetét a rendes bírósági szervezethez, amennyiben a kir. Kúria mint rendes bíróság az elnökön felül négy (1911 : 1. t.-c. 55. §., 1912 : VII. t.-c. 14. §., 1912 : LIV. t.-c. 80. §.), a kir. ítélőtábla pedig az elnökön felül két (1912 : VII. t.-c. 14. §., 1912 : LIV. t.-c. 80. §.) tagból alakuló tanácsban határoz, és megfelel a jogfejlődés irányának, amely a bírói munkaérték minél gazdaságosabb kihasználását célozza. A túlzott megterheltet és ellen még a tagok számának leszállításán túlmenően is biztosítékot keres a javaslat abban a — ugyancsak új — rendelkezésében, hogy a rendes tagokon felül — az 1871 : VIII. t.-c. 36. §-ában megszabott egyszeres számmal szemben — hétszerannyi póttagot is kell választani. A fegyelmi bíróságok alakítására nézve javasolt azoknak az újításoknak indokoltsága tekintetében, — amelyek szerint a fegyelmi bíróságok tagjait nem sorsolás, hanem választás alapján és nem évenkint, hanem két évre kell megalakítani, — utalok az általános indokodban hangsúlyozott arra a szempontra, hogy a fegyelmi bíráskodás jósága érdekében kívánatos szakszerűség, rátermettség, állandóság és egyöntetűség olyan követelmények, amelyek intézményes biztosítást tesznek szükségessé. A javasolt módosítás egyébként megfelel a bíróságok ilyen értelemben nyilvánított kívánságának. Az elnöklés módja tekintetében javasolt egyik eltérés a fennálló joggal szemben az, hogy a javaslat szerint az elnököt akadályoztatása esetében nem a kinevezés sorrendjében következő tanácselnök, hanem az illető bíróságnak az elnök által kijelölt tagja helyettesíti; a másik pedig az, amely a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnöklésében a kir. Kúria másodelnöke mellett részt biztosít a kir. Kúria elnökének is. Az előbb említett módosítás célja az, hogy az elnöklés sohase legyen a véletlenre bízva, hanem az elnök akadályoztatása esetében is a bíróság olyan tagjára bízassék, akinek a fegyelmi bíráskodás terén is megfelelő érdeklődése és gyakorlata van. A másik módosítás pedig lehetővé kívánja tenni azt, hogy a kir. Kúria elnöke a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának fellebbviteli bíráskodásában, tehát a fegyelmi ügyek széles területén is kifejthesse az igazságszolgáltatás irányítására és egyöntetűségének biztosítására hivatott működését, amitől a hatályos jog (1913 : XXV. t.-c. 6. §. első bekezdés) kifej ezetten távolt art j a.
