Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 487 körű fegyelmi bíróságok közül kapcsolatos ügyekben az jár el, amelyik a többit megelőzte. A magasabb fegyelmi bíróság határozata a hatáskör tekintetében az alsóbbra kötelező. Illetékességi összeütközés esetében a közös fegyelmi felsőbíróság dönt. Bíróküldés, kizárás, mellőzés. 29. §. A bíróküldésre, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak, jegyzőjének • és a közvádlónak kizárására és mellőzésére nézve az 1896 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartás {Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. Á fegyelmi tanács tagjának és jegyzőjének mellőzése felől a közvetlen magasabb fegyelmi bíróság határoz. A bíróküldés kérdésében a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa határoz. A kir. Kúria fegyelmi tanácsa, továbbá a legfőbb fegyelmi bíróság helyett más bíróságot nem lehet kiküldeni. VI. Fegyelmi eljárás. Általános rendelkezések. 30. §. Fegyelmi eljárásban az alábbi 31—49. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem szabályozott kérdésekben a Bp. és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben,a jelen törvény rendelkezéseiből vagy a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik. 31. §. Terhelt személyes szabadságát korlátozó rendelkezésnek fegyelmi eljárásban nincs helye és csak az illetékes fegyelmi bíróság rendelheti el a terhelt testi vagy szellemi állapotának szakértővel megvizsgáltatását. 32. §. A vádló feladata mind az eljárás elrendelése tárgyában, mind az ügy érdemében döntés végett szükséges ténykörülmények és bizonyítékok feltárása. A közvád képviseletére hivatott kir. ügyészséget ebben a körben a bizonyítékok megszerzése végett ugyanaz a jogkör illeti meg, mint a Bp. értelmében a vizsgálóbírót: a terheltet azonban nem idézheti maga elé kihallgatás végett. A terhelt az ügy iratait az eljárás bármely szakában megtekintheti. 33. §. Fegyelmi eljárást csak az illetékes fegyelmi bíróság rendelhet el. A fegyelmi eljárást mindig felügyeleti vizsgálat előzi meg. 34. §. Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének. Ha a vádló a fegyelmi eljárás elrendelése után nem lát alapot fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt felmentését indítványozza. A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványához. 35. §. Fegyelmi ügyben senkit sem lehet szegénységi jogban részesíteni és a panaszos részére nem lehet pártfogó ügyvédet kirendelni. Feljelentés. 36. §. Feljelentést fegyelmi vétség miatt a felügyeleti hatóságnál kell megtenni. Más hatóság a nála tett feljelentést közli a felügyeleti hatósággal. Minden hatóság, ha oly tényeket észlel, vagy ha oly tények jutnak tudomására, amelyekből alaposan következtethető, hogy a jelen törvény értelmében fegyelmi felelősség alá eső személyt fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gyanúja terheli, köteles az általa észlelt, vagy tudomására jutott tényeket a fegyelmi felelősség alá eső személy felügyeleti hatóságával közölni. Ha a jelen törvény hatálya alá tartozó személyt jogerősen gondnokság alá helyezték, vagy kiskorúságát jogerősen meghosszabbították, vagy ha ellene csőd- vagy kény szer egy ességi eljárás indult, vagy ha a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben eljárt hatóság köteles a felügyeleti hatóságot haladéktalanul értesíteni.