Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

488 885. szám. Az eljárás megindítása. 37. §. Ha a felügyeleti hatóság akár feljelentés alapján, akár hivatalból folytatott felügyeleti vizsgálat eredménye szerint fegyelmi vétség megállapítására lát alapot, a felügyeleti vizsgálat iratait a feljelentéssel együtt megfelelő indítványtétel végett megküldi az illetékes (26., 28. §.) közvádlónak s erről a terheltet értesíti. Egyéb esetben az ügyet saját hatáskörében elintézi s erről értesíti a feljelentőt, ha azonban a feljelentő a 27. §. rendelkezései szerint fegyelmi eljárás elrendelésének indítványozására jogosult magánfél, a felügyeleti hatóság a 27. §. rendelkezései szerint jár el. 38. §. A közvádló, amennyiben a felügyeleti vizsgálat adatai hiányosak, gondoskodik a tényállás megállapításához szükséges, valamint az ügy megítélése szempontjából jelentős adatok összegyűjtéséről és a bizonyítékok beszerzéséről; ha pedig úgy látja, hogy az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az iratokat megküldi az illetékes köz vádlónak. Mihelyt a közvádló az ügy körülményeiről tájékozódott és kellő alapot lát fegyelmi vétség megállapítására, tüzetesen indokolt indítványt terjeszt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot, ezt közli a felügyeleti hatósággal. A felügyeleti hatóság eljárására a 37. §. rendelkezései irányadók. A közvádló az indítványt annyi példányban nyújtja be, hogy egy példány az iratoknál maradjon, egyet-egyet pedig minden terheltnek kézbesíteni lehessen. 39. §. A fegyelmi bíróság elnöke az indítványt haladéktalanul közli a terhelttel, aki arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehet. A fegyelmi bíróság a határidő lejárta után az ügyet zárt ülésben megvizsgálja ; ha az eljárásra kellő alapot lát, elrendeli a fegyelmi eljárást és az ügy tárgyalására határnapot tűz, különben pedig mellőzi az eljárást; megfelelő esetben elrendeli az ügynek az illetékes hatósághoz áttételét. Bűnvádi és fegyelmi eljárás összefüggése. 40. §. Ha a jelen törvény értelmében fegyelmi felelősség alá eső személy ellen bűnvádi eljárás indul, az ügyben eljáró hatóság köteles a felügyeleti hatóságot az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, valamint a vizsgálat elrendeléséről és megszüntetéséről, a' vád alá helyezésről, a főtárgyalás kitűzéséről, a büntető parancs kibocsátásáról, az eljárás folyamán hozott ítéletről, és az eljárás megszüntetéséről haladéktalanul értesíteni, a bűnvádi eljárás befejezése után pedig köter les az iratokat a felügyeleti hatóságnak megküldeni. Az előző bekezdés rendelkezése irányadó akkor is, ha a 4. §-ban felsorolt valamely személy más minőségéből folyólag fegyelmi eljárás alá kerül. A terhelt védelme. 41. §. A terhelt attól az időponttól kezdve, amikor a felügyeleti hatóság az iratokat indítványtétel végett a közvádlóval közli (37. §.), jogosítva van védőt igénybe venni. Ha a terheltnek nincs védője, védőt kell részére kirendelni: 1. ha ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, 2. ha gyanú forog fenn, hogy a beszámíthatóságot kizáró vagy korlátozó elmezavarban szenved, végül 3. ha a bíróság védő kirendelését más okból szükségesnek tartja. Védő csak gyakorló ügyvéd lehet, aki nem bízhat meg ügyvédjelöltet helyettesítésével. A szabályszerűen megidézett terhelt a tárgyalásra maga helyett védőt küldhet vagy védelmét írásban terjesztheti elő. Sem a terheltnek, sem a választott védőnek, sem az írásbeli védelemnek elmaradása a tárgyalás megtartá-