Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 483 lományba kell helyezni és egy éven belül rangjának és képesítésének megfelelő állásba kell elhelyezni; ha pedig az ily állást nem fogadja el, szabályszerű elbánás alá kell vonni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a büntető bíróság ítéletének hivatalvesztésre szóló rendelkezése újrafelvétel folytán hatályát veszti. Áthelyezés a közszolgálat érdekében, 15. §. Ha a fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy a fegyelmi felelősség alá eső tényleges szolgálatban álló személy működése eddigi székhelyén vagy eddigi alkalmazásában, illetőleg annál a bíróságnál vagy hatóságnál, amelynél eddig működött, az igazságszolgáltatás érdekével nem egyeztethető össze, — a fegyelmi bíróság feddésnek vagy pénzbírságnak fegyelmi büntetésül kiszabása mellett, úgyszintén fegyelmi vétség megállapítása nélkül •— még pedig ítélőbíróra nézve is — javasolhatja, hogy az igazságügyminiszter az illetőt eddigi minőségében vagy eddigi állásának megfelelő fizetési csoportba vagy fizetési osztályba tartozó más székhelyre, illetőleg más bírósághoz vagy hatósághoz helyezze át. A fegyelmi bíróság jogerős határozatának az igazságügyminiszterrel közlésétől számított hat hónap elteltével azonban ezen az alapon nincs helye áthelyezésnek. Az átköltözés költségeit fegyelmi vétség megállapítása esetében az áthelyezett viseli, egyébként az átköltözés költségeit az államkincstárból kell megtéríteni. A jelen §. egyébként nem érinti a jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek nem ítélőbírák áthelyezésére vonatkoznak. A m. kir. szabadalmi bíróság ítélőbíráinak és egyéb alkalmazottainak áthelyezése tekintetében a kereskedelemügyiminiszter az igazságügy miniszterrel egyetértve jár el. IV. A fegyelmi eljárást és a fegyelmi büntetés végrehajtását kizáró okok. Lemondás, 16. §. Ha a fegyelmi felelősség alá eső személy állásáról és az őt, valamint az utána esetleg állami ellátásra jogosultakat megillető ellátási igényekről a fegyelmi eljárás megindítása előtt vagy az eljárás tartama alatt, de az ügyet befejező határozat jogerőre emelkedése előtt írásbeli nyilatkozatban lemond és lemondását az arra jogosított hatóság elfogadja, a fegyelmi eljárást nem lehet megindítani, a megindított eljárást pedig abba kell hagyni. Ha azonban a fegyelmi eljárást már megindították és a fegyelmi vétség súlyához képest hivatalvesztés kimondása látszik indokoltnak, a fegyelmi eljárást a lemondásra tekintet nélkül folytatni kell. A lemondás a vagyoni felelősséget nem érinti. Ha a lemondottat a közszolgálat körében újra alkalmazzák, a fegyelmi eljárást ellene haladéktalanul meg kell indítani, illetőleg az abbahagyott eljárást folytatni kell. Hálál, 17. §. Nem lehet megindítani, ha pedig már megindították volna, abba kell hagyni a fegyelmi eljárást, ha a fegyelmi felelősség alá eső személy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt meghal. Bűnvádi eljárás, 18. §. Ha a fegyelmi eljárás alatt oly jelenségek mutatkoznak, amelyekből valamely bűntett vagy vétség fennforgására lehet következtetni, az iratokat át kell tenni az illetékes kir. ügyészséghez. A bűnvádi eljárás folyamatbanléte alatt a bűnvádi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt rendszerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, a megindított eljárást pedig fel kell függeszteni.. 61*